Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében

céhládában helyezte letétbe.

70 1614-ben Gyurkovith Szabó György Horvátországban élő testvérére hagyott 50 forintot.

71 1641-ben Gyurekovicz Szabó Pál szabólegény (Alberticz Szabó Istvánnal) a Tótországban élő Kuscserócz melletti Szent Antal-templomra hagyott IV2 rőf tafotát zászlóra.

72 1634-ben Paholicz Szabó György a tulajdonában levő házról megemlíti, hogy azt az apja által Tótországból hozott örökségből vette.

73 1644-ben Hrusith Csizmadia Miklós (csizmadialegény) Petenich Csizmadia Markónál Kőrösdön lakó bátyjára hagyatkozik.

74 A bőrös-, lakatos- és vargacéh mesterei, legényei között számos zágrábi, varasdi, kőrösdi szabadulólevéllel érkező jövevényt jegyeztek fel. 1638-ban Várasd város kereste meg a győri tanácsot a Bedekovith Szabó Györgytől megszökött Szabó Mihály mesterlegény (a győri Herovith Szabó Istvánnál) tolvajlása ügyében.

75 A sematikus magyar és német párhuzamba állításnál tehát ez a kérdés is sokkal alaposabb vizsgálatra, összetett elemzésre szorul. Olyan szempontból is, mint a bevándorló mesterek, legények mesterségbeli tudása, szakmai színvonala, városiassága. A CÉHEK BELSŐ ÉLETÉRŐL A céhek belső életét részben maguk a céhlevelek, részben a céhmesteren túljutott peres ügyek és a végrendeletek egy része villantják fel. Ezek valamennyi esetben megerősítik a céhek befelé fordulásáról — „állam az államban": önálló közösség a városi közösségben — meglevő ismereteinket. A céh életében fontos szerepet játszó céhláda, jelkép volta mellett, mint pénztár és archívum egyaránt funkcionált. A különböző jogcímeken befolyó pénzöszszegekről — büntetéspénzek, hagyatékok, a mesteravatások alkalmával befizetett pénzek — külön regestrumot vezettek. Ebben tüntették fel a céh valamenynyi bevételét és kiadását. 1610-ben Szűcs Benedek céhmester, városbíró említi végakaratában, hogy „amit aprodonként a céhben adtak a regestromban be vagion írva".

76 A csizmadiák esetében szólnak egyedül a statútumok a céh pecsétjéről, bár a fennmaradt pecsétnyomókból tudjuk, hogy más céhek is használták a megerősítés e fontos kellékét. A káptalan rendeletéből valamennyi céh csináltatott templomi zászlót a székesegyház számára és körmeneteken ez alatt vonult fel. Érdekes kivételnek látszik viszont, hogy a katonai kovácsok és bognárok 1643-as céhlevele következetesen — a ferences templomot említi a céh kegyhelyéül. Ezt a főkapitányi privilégiumot a káptalan sohasem írta át és erősítette meg.

76a A mesterek és legények végrendelkezésénél minden esetben jelen volt a céhmester vagy az atyamester és többször más mesterek is. Berdóczi Szűcs János mestertársaitól kérte, hogy a céh viseljen gondot özvegyére.

77 Puczekovyth Varga 70 GySmL:l GyKHL fasc. 296. No. 28 815 71 Uo. Libri testamentorum 1. k. 49. 1. 72 Uo. 2. k. 194—195. 1. 73 Uo. 2. k. 56. 1. 74 Uo. 2. k. 147: 1. 75 Uo. Győr város Levéltára Törvénykezési jzkv. 9. k. 28. 1. 76 Uo. GyKHL Libri testamentorum 1. k. 33. 1. 76a Uo. Céhiratok levéltári gyűjteménye 22. 77 Uo. Libri Testamentorum 2. k. 12. 1. 163