Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Szüts T.: Die Darstellung der Wirtschaft und Gesellschaft des Komitates Győr-Sopron im Werke von Elek Fényes
A brennbergi bánya évenkénti termelése (tonnában) 1800 7 000 1810 8 100 1820 8 250 1830 14 288 11801 7 300 1811 10 200 1821 11400 1831 8184 li802 7 700 1812 5 900 1822 11392 1832 7 457 1803 3 900 1813 4 200 1823 7 261 1833 6 407 11804 11000 1814 5 800 1824 7 908 1834 9 400 1805 6 300 1815 5 600 1825 14 967 1835 8 900 1806 2 200 1816 10 250 1826 13 692 1836 11100 1807 3 300 1817 5 600 1827 11354 1808 4100 1818 8 800 1828 8 847 1809 2 500 1819 8 200 1829 8 451 Vö. Környei A., A brennbergbányai bánya és a munkásmozgalom vázlatos története. SSz. 1968. 3. sz. 224. o. Faller Jenő pedig az 1828—1834 közöti bécsi mázsa értékeket adja meg mai mázsában: A brennbergi bánya termelése bécsi mázsában mai mázsában 1828 151 561 84 874,2 1829 150 919 84 514,6 1830 255 237 142 882,7 1831 145 969 81842,6 1832 133 243 74 566,0 1833 114 411 64 070,3 Vö. Faller J., Brennbergbánya Felmüller Mátyás... 25. o. 17 A brennbergi bánya munkáslétszámának alakulását Környei Attila munkája közli: 1796-ban 38, 1809: 120, 1827: 73, 1829: 152, 1830: 105, 1833: 120, 1834: 140 fő. Környei A., i. m. 225. o. A megye iparának helyzetét lásd Kiss J., i. m. 23—25. o., Fényes E., i. m. 109. o., 181—182. o., 249—250. o., 253. o. 18 Uo. 110. o., 182—183. o., 253—254. o., Győr megye... 379—380. o., Nagy Apáthi Kiss S., i. m. 60—61. o., Kiss J., i. m. 20—23. o., Győr. Monográfia a város jelenkorától a történelmi idők érintésével. Irta: Szávay Gy. Győr. 1896. 125. o. 19 Mai megyeterületre számított adatok. 20 A mai nagyságú területre vonatkoztatott értékek eltérései a földrajzi (33 fő/km 2 ), illetve az osztrák (32 fő/km 2 ) mérföldek alapján történő számításból adódnak. Ellentmondásosnak tűnnek ezek az adatok, ha az 1784—1787. évi népszámlálás felmérései segítségével kiszámított népsűrüségi számmal — 42,8 fő/km 2 — összevetjük. Vö. Az első magyarországi... 32. o., 5. táblázat. Nem csökken a népsűrűségszám — éppen növekszik — abban az esetben, ha eltekintünk az egyes vármegyeterületek népessége mai megyeterületre történő vonatkoztatásánál a vármegyék népsűrűségadatainak külön-külön való kiszámításától. A mai megyeterületen élő 213 535 főnyi , ,. lako sság a 4013 km 2 kiterjedést véve alapul 53 fő/km 2 sűrűséggel jellemezhető. 21 Mai megyeterületre vonatkozó számítások. 22 Fényes Elek meglehetősen kevés statisztikai forrásra támaszkodik a megye 1830-as évekbeli társadalmának jellemzésében. Mária Terézia 1767. évi úrbéri rendelete, a Józsefi népszámlálás 1785—1787. évi felmérései és az 1830. évi egyházi sematizmusok mellett Belső- és Külső-Dunántúl, Északnyugat-Magyarország lakott helyeinek és népességének 1793-ból származó összesítő katasztere, az 1804. évi (nem nemes) népösszeírás, az 1828. évi országos összeírás forrásanyaga és a „Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie" 1830. évi kötetei használhatók. Méltatlanok lennénk azonban Fényes munkásságának eredményeihez, ha hiányosságait nagymértékben felnagyítanánk. „Magyar Országnak..." c. műve az ország községenkénti statisztikai leírására vállalkozott, személyes munkával, illetve hivatalos szervekkel felvett kapcsolatok útján gyűjtötte össze adatait. Statisztikai, földrajzi, történeti és egyéb leírások alkotják tárgyalásának alapját. A honismertetés célját minden tekintetben megvalósítja, ebben messze kiemelkedik a korabeli művek közül. Történeti statisztikai szempontból anyagbősége, sokoldalúsága és megbízhatósága miatt a múlt század 30-as éveire vonatkozóan legelsőrendűbb forrásnak számít. Bottló B., 408
