Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Szüts T.: Die Darstellung der Wirtschaft und Gesellschaft des Komitates Győr-Sopron im Werke von Elek Fényes

„Mellékletes Táblázata", Európai Mértéktár. Irta és kiadta Kisszántói Pethe F. Kolo'sváron 1829—1830. I. köt. 89. o., II. köt. 170. o., 227. o.; A méter- és a régi mértékek könnyen érthető átszámítása. Szerkesztette és hitelesítve kiadta Bányay Literati K. Kolozsvárott, 1875. 48. o. 9 Mai megyeterületre megadott érték. Fényes Elek forrásmunkája 1 négyzetmérföldre 3365 lakost tüntet fel Győr vármegyénél, melyet nyilvánvalóan az 1830. évi egyházi összeírások adatai alapján számított ki. A részletes településleírások lakosságszámai lehetővé tették számunkra a mai megyeterületre való népességmeghatározást: 1 négyzetmérföldön számításunk alapján 3090 lakos él. A népsűrűséget földrajzi mérföld esetén 56 fő/km

2-nek, osztrák mérföld alapján 55 fő/km

2-nek találtuk. Érdekesség, hogy 1787-ben Győr vármegyében a népsűrűség 35—40 lakos volt km

2-enként. 10 Fényes E., i. m. 179—182. o., 195—196. o. A magyar mezőgazdaságban az európai gazdaság fejlődésével párhuzamosan az árutermelés önellátó jellegét felváltja a piacra termelés. A piaci viszonyok megerősödése a mezőgazdasági árutermelés révén a „hagyományosan" gazdálkodó feudális birtokok életében döntő változás elindítója lett: elkerülhetetlen szükségszerűségként követelte fokozatos átalakítását kapitalista nagybirtokká. A kapitalizálódó nagybirtokon a föld természetbeli adottságait maximálisan kihasználják, az állatállományt a gazdaság igényeinek megfefelélő számban tartják és elterjed a téli istállózás, a rendelkezésre álló takarmánynövény-mennyiség optimális felhasználásával. A nagybirtok gazdálkodásában bekövetkezett változások jóval később, de lassan mutatkoztak a jobbágyok technikájában is (például Baranya vármegyében a jobbágyok földjein a gabonaneműek mellé benyomultak a takarmánynövények, a föld termékenységét trágyázással javították). Mérei Gy., Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. Bp., 1948. 3—53. o., Szabad Gy., A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. 18—27. o., 161—186. o.,254—257. o. o., Ruzsás L., A jobbágyok mezei (szántóföld, rét, legelő) gazdálkodásának fejlődése Baranyában a feudalizmus végén 1790—1848. Bp., 1959. 160. o., 163—164. o., 173— 174. o. A mai Győr-Sopron megye mezőgazdaságában részben — a „hagyományos" mód továbbra is meghatározó — megindult a kapitalizálódás útján: a magyaróvári uradalom gazdaságfejlesztő intézkedései a jobbágyi technika átalakulása egyformán a fejlődés irányát mutatják. 11 Fényes E., i. m. 105—107. o., 109. o., 175—176. o., 245—247. o., 252. o., Győr vármegye ... 380. o., Nagy Apáthi Kiss S., i. m. 61. o., Kiss J., i. m. 13—16. o. 12 A mai Győr-Sopron megye összes gazdái által tenyésztett lóállomány számszerű megállapítását az adatok nagyfokú hiánya nem tette lehetővé. Egyedül Mosón vármegyében tartott lóállomány nagyságát tudtam meghatározni a mai megyeterületre vonatkozóan: a megye jobbágyai birtokában 1816-ban 1217 darab ló volt. Vö. Fényes E., i. m. 176. o., 192. o., 197. o. 13 A szarvasmarhatartás nagyságának megadásával hasonló problémák jelentkeznek, mint a lótenyésztés vizsgálatánál is tapasztalhattuk. Szintén Mosón vármegye adatát sikerült kiszámítani: a jobbágyok 2723 darab szarvasmarha neveléséről gondoskodnak. Uo. 14 A juhtenyésztésnél is az előzőekben vázolt nehézségek adódtak. Mosón vármegye adata 1421 darab juh, mely szám csak a jobbágyok által tartott juhokat tartalmazza. Itt még hozzászámolandó a Károly főherceg magyaróvári uradalmában nagyüzemi módon tenyésztett 80 000 juh. Uo. 177. o., 192. o., 197. o., 15 Uo. 107—108. o., 176—178. o., 247—249. o., 252. o., Győr vármegye... 380. o., Nagy Apáthi Kiss S., i. m. 62. o., Kiss J., 16—20. o., 40. o. 16 Fényes Elek által megadott termelési nagyságot azóta pontosították és javításunkhoz rendelkezésünkre állnak a bánya XIX. századi termelési adatai: 407