Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Szüts T.: Die Darstellung der Wirtschaft und Gesellschaft des Komitates Győr-Sopron im Werke von Elek Fényes

DIE DARSTELLUNG DER WIRTSCHAFT UND DER GESELLSCHAFT DES KOMITATES GYÖR-SOPRON IM WERKE VON ELEK FÉNYES Nach Beachtung der ortsgeschichtlichen Abhandlungen mit der Untersuchung der Wirtschaft und der Gesellschaft des heutigen Komitates Győr-Sopron (Raab-Ödenburg) in der ersten Hälfte der 1830-er Jahre, spricht der Autor seine Meinung aus, dass die Verwendung einer, der Vollständigkeit zustrebenden und auf das gesamte Gebiet des Komitates gerichteten Forschungsmethode sehr nötig sei. Von diesen Gedanken wird er abermals bei der Verwendung des Quellenwerkes von Elek Fényes geführt. Die Untersuchung der wirtschaftlichen und sozialen Verhältnisse des heutigen Komitates Győr-Sopron wird mit dessen Hilfe vollzogen. Erstens verzeichnet der Autor die einstige Grösse des Komitates, sowie die Verteilung der brauchbaren Felder samt der Naturverhältnisse. Nachher bespricht er ausführlich den Zustand der Landwirtschaft (aus dem Standpunkt der Pflanzenzucht, der Wiesenbewirtschaftung, der Obstproduktion, der Wälder und der Viehzucht betrachtet), denjenigen des Handels und der Gewerbe (den Umsatz der wichtigsten Handelszenteren : Győr-Raab, Moson-Wieselburg, Sopron-Ödenburg darstellend.) Die Zusammensetzung der Bevölkerung und die Problematik der gesellschaftlichen Schichtung wird im Werke von Elek Fényes nach angegebenen Sichtpunkten analysiert. Da Elek Fényes die Verteilung der, sich in den Händen der Gutsbesitzer befindlichen Ländereien nicht in Jochen, sondern mit der Bewohnerzahl der Grundherrschaften anzugeben pflegt, kann nur mit derer Hilfe die Darstellung der zeitgenössischen Gutsverhältnisse gegeben werden. Tibor Szüts JEGYZETEK 1 Győr-Sopron megye mai területe három egykori vármegye: Győr, Mosón és Sopron részeiből tevődik össze. Az eredeti vármegyeterületek első jelentős módosulása volt, hogy az 1884-ig Pozsony vármegyéhez tartozott 7 szigetközi helységet Mosón vármegyéhez csatolták. A hajdani vármegyeterületek nagyságának jelentősebb változása az 1920. évi trianoni békeszerződés nyomán következett be, amikor is a mai országhatáron kívül eső vármegyeterületek Ausztriához, illetve Csehszlovákiához kerültek. Az 1920. évi elcsatolások Győr vármegye területét minimálisan érintették, míg Mosón és Sopron vármegyékből az eredeti terület 30—50%-át választották le. A mai Győr-Sopron megye területén a két világháború között Győr, Mosón és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Sopron vármegye helyezkedtek el, melyeket a felszabadulás után — 1950-ben — közigazgatásilag egyesítettek és jött létre a mai Győr-Sopron megye. A közigazgatási beosztás végleges kialakítása az 1950-es évek első felére tehető: 1950-ben került a csepregi járás mostani helységeinek egy része Vas megyéhez, 1954-ben pedig a téti járás négy községét Veszprém megyéhez csatolták. A mai Győr-Sopron megye elnevezést az egyszerűsítés érdekében használjuk; azokat a területeket és helységeket jelenti, amelyek a régi három vármegyéből mai közigazgatási egységünkhöz tartoznak. 2 Valló L, Győr város száz év előtti gazdálkodása. (Városi számadások 1822—1834). Győri Szemle. 1930. 9—10. sz. 321—324. o., H. Pálffy 1., Győr város iparosai, kereskedői és mezőgazdasága 1828-ban. Győri Szemle. 1935. 5—7. sz. 120—132. o., Thirring G., Adatok Sopron 112 év előtti gazdasági helyzetének ismeretéhez. SSz. 1940. november 15. 6. sz. 293—313. o., Faller J., Brennbergbánya a bécsi Fries és Társa bankház bérletében (1822—1827). SSz. 1957. 1—2. sz. 10—33. o., Vő., Brennbergbánya Feldmüller Mátyás albérletében 1828-tól 1834-ig. Egy fejezet a szerző „Brennbergbánya története" c. készülő munkájából. SSz. 1961. 1. sz. 10—25. o., Fried I., Adatok a régi Sopron és megye gazdaságtörténetéhez. SSz. 1969. 3. sz. 242—246. o., Réthly E., Az 1831—1832. évi kolerajárvány Sopronban. SSz. 1974. 4. sz. 289—300. o., Láng L., Riport a 140 év előtti Sopronról. SSz. 1975. 1. sz. 47—63. o. 3 Magyarország egykorú térképét Lipszky János (1766—1826) huszár ezredes és geográfus készítette el : „Mappa generalis Regni Hungáriáé partiumque adnexarum..." Pest, 1806.; a megyei viszonylatban is használható munkája „Repertórium, locorum objectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transsylvaniáé occurrentium ..." Buda, 1808. 405