Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Szüts T.: Győr-Sopron megye gazdasága-társadalma Fényes Elek „Magyar országnak” ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográphiai tekintetben” című munkájában
deltetésű erőműveit, a soproni cukorgyárat, lúgsó- és hamuzsírfőzőt, könyvnyomtatót és a brennbergi kőszénbányát. Ez utóbbi szénrétegei 10—16 ölnyi (bécsi ölben számítva 18,964 838 és 30,343 740 8; pozsonyi ölben 19,010 és 30,416 0 méter között) vastagságúak és az évi széntermelés 150—180 000 mázsára tehető. 16 Brennbergen kívül Boozban tufát lehetne bányászni, ehelyett a kibányászott termésköveket Ausztriába viszik ki. Még nevezetes a soproni és a rákosi kőfejtő. A bányákban — beleértve a ma nem Győr-Sopron megyéhez tartozó ricingi, szent margarétái és lorétomi bányahelyeket — közel ezer ember munkálkodását tudják biztosítani. 17 A megye kereskedelme igen élénk forgalmat bonyolít le, melyet a természeti feltételek nagymértékben támogatnak. A Duna mentén való fekvés és az a mellett Bécsbe vezető fő kereskedelmi út kedvező lehetőségeket teremt a kereskedés folytatására. Fő kereskedelmi központ itt Győr városa, amelynek kikötőjében évente 400 hajó fordul meg, telt rakományokkal. Főként a gabonakereskedelem — búza, árpa, zab, köles — nagymérvű, de a dohány, só, gubacs, hamuzsír forgalma is jelentős. Ausztriából a hajókon fa, zsindely, mész, vas és különféle fényűzési cikkek érkeznek. Nagy híre van a győri vásároknak: a szarvasmarhának Veszprém, Somogy, Baranya, Tolna és Bács megyében való eladásából az említett megyékben sertéséket vásárolnak, hogy ezeket a győri piacon pozsonyi, illetve bécsi kereskedők vegyék meg. A sertésen kívül a Tisza mellékéről, Somogy, Tolna megyéből és Székesfehérvárról hozott ökrök és lovak találhatnak új gazdára a győri vásáron. Győrben a kereskedéssel 33 nagykereskedő foglalkozik, akik között a görögök még a törökországi kereskedelemben — amelyben a gyapot a fő kereskedelmi cikk — való aktív részvételük miatt is nagy vagyonra tettek szert. A mai Győr-Sopron megye másik fő kereskedelmi központja Mosón városa volt, amelynek kikötőjébe a hazai terményekkel megrakott hajók állandó jelleggel érkeztek. A városban majdnem minden házhoz gabonaraktárt építettek, bizonyítva a gabonaforgalom fontos voltát a mosoni kereskedelemben. A kikötő évente 300 hajót fogad. Híres a város gabonakereskedő helye és -piaca, ahonnan nem csekély mennyiségű gabona a Sopron környéki helységekbe kerül. Bort a belföldi vásárlókon kívül a dalmát tengerparti kereskedők is vásárolják és Trieszt piacára szállítják. A Hanság környékén termelt széna érdekes módon nem a mosoni, hanem a bécsi és pozsonyi piacon kerül eladásra. Annál inkább nagy forgalom származik a szárnyas állatok piaci eladásából, sok forinttal gazdagítva a velük szorgalmasan foglalkozó gazdákat. A gyapjú sem a belföldi vásárlók révén talál vevőre, hanem Morvaország, Szilézia és Anglia piacain kerül forgalomba. A mosoni piacra e kivitel ellenértékeként gyáripari termékek, nyersanyagok — fenyőfa, deszka, léc, vas, mész, főzelék, gyümölcs — és fényűzési cikkek érkeznek, főképpen Ausztriából. A harmadik fő kereskedelmi góc Sopron és környékének forgalma a hazai terményekkel (köztük főképpen borral) való kereskedésen alapul. A távolabbi megyék: Vas, Zala, Somogy, Baranya, Verőce, Tolna és Veszprém piacain a soproni termékekért cserébe vett szarvasmarha és sertés a soproni vásáron kerül eladásra vagy Ausztriába irányuló kivitel részét képezi. A soproni piacon évente 40 000 darab szarvasmarhát, 150 000 darab sertést adnak el. Gabonát Sárvárról, Kiscellről, Pápáról, Veszprémből hoznak a soproniak, míg a rábaköziek a rozst a győri vásáron kétszeresre cserélik fel. A gyapjúval és a juhokkal, tyúkokkal, kappanokkal, ludakkal, gyümölccsel minden lakos kereskedik, és nyereségre a bécsi, pozsonyi, pesti és soproni piacon próbálnak szert tenni. A borkereskedést ^b\J A.
