Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Szüts T.: Győr-Sopron megye gazdasága-társadalma Fényes Elek „Magyar országnak” ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográphiai tekintetben” című munkájában

GYŐR-SOPRON MEGYE GAZDASÁGA-TÁRSADALMA FÉNYES ELEK „MAGYAR ORSZÁGNAK, 'S A' HOZZÁ KAPCSOLT TARTOMÁNYOKNAK MOSTANI ÁLLAPOT JA STATISTIKAI ÉS GEOGRAPHIAI TEKINTETBEN" CÍMŰ MUNKÁJÁBAN 1 Megyénknek az 1950-es évek közepétől egyre szaporodó helytörténeti irodalmá­ban mindinkább fontos szerepet kapnak a gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozó írások. Figyelemre méltó, hogy az 1830-as évek első felének, illetve az azokat közvetlenül megelőző évek gazdasági-társadalmi helyzetét elemző ta­nulmányok száma megnövekedett, habár itt a felszabadulás előtti helytörténeti irodalom is tudott eredményeket felmutatni. 2 Azonban mindeddig nem talál­kozhattunk a helytörténeti irodalomnak, a megye egész területére irányuló ku­tató módszerével, annak ellenére sem, hogy a XIX. század első felének statisz­tikai forrásai mindezt lehetővé teszik. E tanulmányomnak elsődleges célja: a magyar reformkor kiemelkedő statisztikusának műve segítségével az 1830-as évek első felében vizsgálja a mai Győr-Sopron megye gazdaságának és társadal­mának helyzetét. * Lipszky János adatai 3 szerint a mai Győr-Sopron megye területe 121,7 négy­zetmérföldre 4 terjedt, melyből a használható föld 964 403 hold 5 : 511827 hold szántóföld, 60 441 hold szőlő és a többi rét, legelő, erdő 6 . Természeti szempontból igen változatos vidék, mivel folyók, hegyek, síksá­gok egyaránt találhatók a megyében. Hegyei közül híresebbek a nyugati részen elhelyezkedők, mert ezek messze földön ismert borokat teremnek és sokféle ter­mészeti kinccsel — erdők, ásványok — rendelkeznek. A soproni, a Fertő tó kö­rüli, a lósi, kövesdi, szakonyi, szentmiklósi szőlőhegyek; a Sopron környéki nagy kiterjedésű gyümölcsösök, Sopronban és Rákoson levő kőfejtőhelyek, a brenn­bergbányai kőszénfejtő egyformán a nyugati hegyláncok és környezete termé­szeti gazdagságát mutatják. Viszont messze elmaradnak gazdagságban, például szőlőtermelés terén a megye keleti részén magasodó hegyek: Pannonhalma vagy Szent Márton, Sokoró, Réz, Szabadhegy dombjai. Folyamai igen szép számmal szelik át a mai Győr-Sopron megye rónaságait, egyben azok gazdasági felhasz­nálhatóságának lehetőségét is adva. A Duna ágai a kereskedelemben, halászat­ban nyújtanak kimeríthetetlen lehetőségeket; a malmok és a folyóparton látható dús legelők, gyümölcsösök és parti erdők pedig a gazdáknak hoznak nagy hasz­not. Szigetközt a két Duna-ág között elterülő termékeny erdők és rétek vonzó területté teszik, viszont az áradások olykor bőséges iszappal elárasztva a réte­ket, azokat ingovánnyá változtatják. A megyén még több folyó halad keresztül a Dunába ömölve: a Repce, Rába, Ikva, Rábca, Lajta. Közülük nem egynek hal­állománya a lakosok fontos élelemforrását jelenti. A Hanság nád-, szárazabb 397

Next

/
Thumbnails
Contents