Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Gecsényi L.: Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII–XVIII. sz. furdulóján
kota lélekszámát viszont a látogatást végző főesperes nem jegyezte fel. Ha a települések 222 fős lakossága tlagá val számítjuk e hiányzó 4 falut (Szentmárton mezőváros volt), úgy 9551 fős össznépességet kapunk. Ha figyelembe is vesszük, hogy ez csupán a megye lakosságának 2/3-a, a becsült összlélekszám akkor is alatta marad az 1671. évi becslésnek. E különbség hű tükrözője az időközben végbement pusztulásnak. Az érintett területen ekkor 24 falu egyházi, 12 főnemesi, 6 köznemesi földesúr kezén volt. 22 A katolikus földesurak meghatározó túlsúlya ellenére a 42 településből 23 helyen talált a főesperes protestáns papot vagy tanítót. Közöttük Pázmándon és Mezőőrsön a vallásáért gályákon raboskodott Kocsi Bálint és Űjvári János református prédikátorokat. A protestáns lakosság nagy száma a következő esztendőkben jelentősen kihatott a népmozgásokra. Ekkor indult meg ugyanis — Keresztély Ágost győri püspök és vikáriusai irányításával, a győri jezsuita rendház szerzeteseinek részvételével — az ellenreformáció támadása. 1700 és 1701 folyamán 12 helyről távolították el a prédikátort, közte Perről, a püspök birtokáról, ahol a lakosság hevesen összetűzött a kivezényelt püspöki hajdúkkal. Tápszentmiklóson, Mezőőrsön és Mórichidán a jobbágyok ugyancsak védelmére keltek a prédikátoroknak. 23 Az elűzött protestáns papokkal együtt több helyütt a protestáns családok is elvándoroltak a falvakból. A Rákóczi-szabadságharc éveiben ugyan szünetelt a reformáció híveinek üldözése, de annál nagyobb hévvel lobbant föl a kurucok veresége után. Mint láttuk a XVII. század utolsó éveiben a megye településhálózata kiheverte a háború megpróbáltatásait. Megszűntek a martalócok portyázásai, csökkent az átvonuló katonaság létszáma, ezek által csökkent a lakosság élet- és vagyonbiztonságát közvetlenül fenyegető veszély lehetősége és nagysága. Másfelől — különösen a volt hódoltsági területen — megtörténtek az első lépések a földesúri és állami kizsákmányolás növelésére, szervezettebbé tételére. Ezt tükrözte a csornai prépostság birtokaira (Gyarmat, Nagybaráti, Szőgye) 1702-ben kiadott új urbárium, amely általában és részleteiben csaknem valamennyi jobbágyi terhet felemelte és megsemmisítette az előző úrbéri szerződéseket. Leginkább súlyos terhet jelentett, hogy Gyarmaton majorságot létesítettek és ennek fenntartására az igás robotot egy hold megművelése helyett két holdban, a kézi robotot évi 300 napban állapították meg. 24 A nem kevés negatív vonással terhelt, de mégiscsak békésebb időszak további kibontakozását azonban ismét lehetetlenné tette a háború. A császári elnyomás ellen kibontakozó szabadságharc seregei 1704 tavaszán már átcsaptak a Dunántúlra és Ausztriát fenyegették. Károlyi Sándor tábornok csapatai többször érintették a megye területét, noha Győr várát és városát szilárdan tartotta a császári helyőrség. 1703 utolsó hónapjaitól jelentősen megnőtt a megyében állomásozó császári egységek száma is. A győri helyőrség, az átvonuló reguláris ezredek, de még inkább a segédhadakat alkotó rácok erősen sanyargatták beszállásolásaikkal a helységek lakosságát. 24 / 3 Különösen sokat szenvedtek a főút mentén Öttevény, Abda, Szentiván, a Szigetközben Dunaszeg és délen Malomsok lakói. Az abdaiak az állandó zaklatások miatt (ha a város kapuit este bezárták, minden katonai egység, utas Abdán éjszakázott) kiszorultak házaikból és hosszabb idő óta kunyhókban húzódtak meg. öttevényről néhány hónap alatt 450 ökröt és tehenet, 133 lovat, 360 juhot — azaz a teljes állatállományt — hajtottak el. 25 A Marcal menti Malomsok lakói az út mellett elhagyták régi lakóhelyüket és felépítették „új" Malomsokot. 26 A dunaszegiek a falut környező erdőkben, zsombékosokban húzták meg magukat és onnan jártak ki földjeiket művelni. 27
