Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Dóka K.: A Rába felmérése a XIX. század első felében

beszélés óta eltelt időszakban a két mérnök összesen 167 napot fordított a felmérésre.

59 A Vas megyei anyag csak 1829-re készült el. Szalay Jánosnak a megye második mérnöke, Kovatsits Zsigmond segített. A munkát hátráltatták a megújuló árvizek, amelyek főként a sebes folyású patakok torkolata közelében nehezítették a felmérést. A munka alatt Vas megye is megbízta földmérőit különféle más feladatokkal. Ekkor készült a megye úttérképe is. A két mérnök összesen 517 napot számolt el a Rába felmérésére.

60 A Rába-mappáció csaknem teljes térkép- és iratanyaga fennmaradt. A térképgyűjtemény hossz- és keresztmetszetekből, helyszínrajzokból, a malmokról, hidakról készült metszetekből áll. A Sopron megyei Rába-szakaszról készült 1:7200 méretarányú helyszínrajz 8 szelvényre tagolódik. Az első a Rába-torok és környéke, az ötödik Marcaltő, a hetedik Árpás, a nyolcadik Csécsény és Bodonhely. A térképlapokon jól kivehetők a folyó kanyarulatai, a morotvák, helyenként a part menti mocsarak és erdők. A Győr megyei Rába-szakasz helyszínrajza összesen négy darabból áll. A városi szelvényen látszik az Őry-féle csatorna terve is. A 15 részből álló Vas megyei helyszínrajz a partból jóval szélesebb sávot mutat, mint az 1803-ban készült, szalagszerű térkép. Jól kivehetők a folyó közelében épült községek és malmok is.

61 A szintezés számszerű eredményeit a mérnökök a helyszínrajzon is feltüntették. A 0-val jelölt kezdőpontot a Sopron és Győr megyei Rába-szakaszok felmérésénél — a megegyezésnek megfelelően — a nicki gát koronáján vették fel, amelynek magassága a víz színétől 14,76 m volt. Innen Győr irányában haladva a folyó bal partján 20—50 öl (=37,8—94,5 m) távolságban jelölték ki a szintezési alappontokat. A pontokat öszekötő alapvonal többé-kevésbé megközelítette a partot. Győr és Sopron megye határán a 822., a győri torkolatban a 1245. sz. alappontot tűzték ki. 40—50 méterenként feltüntették a térképen a meder mélységét is, valamint a számokkal megjelölt pontok mellett a szintezés eredményét. Ez az eredmény a nicki gát tetején felvett hasonlítósík alatti mélységet jelentette. Ha a számozott alappont nem a víz közelében helyezkedett el, akkor közvetlenül a víz mellett külön elvégezték a mérést, és a térképen ezt is feltüntették. Ha a jobb part megközelíthető volt, ott is szinteztek. A jegyzőkönyvben feljegyezték a szintezett alappontok számát, egymástól való távolságát, az alappontokra és a partokra vonatkozó lécleolvasások adatait, valamint a térképen is feltüntetett — a hasonlítósíkra vonatkoztatott — mérési eredményeket. A megjegyzés rovatba beírták, van-e a folyón malomgát, feljegyezték, milyen falu közelében jártak, utaltak arra, hogy készült-e keresztszelvény. A Vas megyei mérnökök a hasonlítósíkot az osztrák határnál vették fel. A Győr és Sopron megyei méréshez hasonló távolságokban tűzték ki a szintezési alappontokat. Ezek száma a megyehatáron 1673 volt. A térképen itt is szerepel a folyó mélysége, valamint a megjelölt pontokra vonatkozó szintezési eredmény. Az alapvonalat itt is a bal parton vezették, és az általában követte a folyó vonalát. Azonban, ha a terepviszonyok következtében a pont a víztől távolabb helyezkedett el, közvetlenül a meder szélén nem végezték el a szintezést. Tehát a Vas megyei szelvényeken csak annyi eredmény van feltüntetve, amennyi a számozott alappont. A folyó jobb partján csak akkor szinteztek, ha keresztszelvényt vettek fel. Keresztszelvények felvételére átlag másfél kilométerenként — Vas megyében 120, Győr és Sopron megyében 98 esetben került sor. A keresztszelvények lerajzolásakor pontosan betartották az utasítás előírásait. A hossz-szelvényekért a földmérőket igen sok bírálat érte. Győr és Sopron megyében a szelvény ten360