Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Dóka K.: A Rába felmérése a XIX. század első felében

A felmérés előzményei Az árvíz elleni védekezés és a károkat nem okozó vízhasználat megszervezése szükségessé tették, hogy az állam a Rába-vidék életébe beavatkozzék. 1762ben és 1786-ban már egységes szabályozási tervek készültek a folyó vidékéről és a Hanságról.

30 A szabályozási tervek elkészítésének és a munka megindulásának feltétele az volt, hogy részletes térképek álljanak rendelkezésre. A XVIII. század második felében készült térképek részben a megyei, részben a helytartótanács vagy kamara által kiküldött mérnökök munkái. A XVIII. század végéig csak helyszínrajzokat készítettek, amelyekből a szabályozási tervek készítői csupán a vízfolyás vízszintes síkra való vetületét ismerhették meg. E térképeken jól láthatók a folyó kanyarulatai, a holtágak, megállapíthatók bizonyos fokig azok a medertorzulások is, amelyeket a malmok, helytelenül megépített gátak okoztak. E térképek — ha vízrajzi szempontból nem is mondanak sokat — rendkívül érdekesek a folyó menti lakosság életének megismerése céljából. Feltüntetik a lakott településeket, a falvak alaprajzát, a mocsarakat, a kisebb vízfolyásokat, a művelési ágakat — sőt a nagyobb fákat és építményeket is a parton. Szintezésre, hossz- és keresztszelvények készítésére még nem voltak meg a technikai feltételek. A XVIII. századi térképek megfeleltek a korabeli igényeknek. A szabályozási tervek ebben az időben elsősorban a meder tisztítására, a növényzet, tuskók, partlecsúszások eltávolítására, vagy legfeljebb e meder jó karba helyezésére terjedtek ki. Szabályozni kívánták a malmok építését, a hídnyílások nagyságát, hogy a folyó esése és a meder vízemésztő képessége megnövekedjék, de nagyobb mederáthelyezésekre nem gondoltak. A tervek megvalósításához különben is csak a megyék segítségére, a jobbágyok robotmunkájára lehetett számítani, mert az állam ilyen célra rendelkezésre álló pénzét a hajózható folyókra fordították. A Rába-vidék legrégebbi térképei 1761-ben készültek. Fritsch András helytartótanács által kiküldött mérnök munkájának csak egyes Vas és Győr megyei részei maradtak fenn.

31 Krieger Sámuel kamarai mérnök 1771-ben mérte fel a Rábát és a Rábcát.

32 1786—1789 között Vas, Sopron, Győr megye földmérői készítették el a Rába-vidék egyes részleteinek helyszínrajzát.

33 A XVIII. század végének legszebb Rába-térképeit Hegedűs János, Sopron megye mérnöke készítette. Felvette a győri torkolatot, a Fertőt, a Hanságot, a Rábcát és a Rába folyót a nicki elágazásig. Pontos és részletes térképe a Hanságban meginduló munkálatokhoz volt szükséges.

34 A Rábával kapcsolatos szabályozási javaslatokban először a győri torkolat rendezésével kapcsolatban merült fel a kanyarulatok átvágásának terve. A munka előkészítéséhez Király György, Győr megyei mérnök, 1792-ben Bodonhely és Győr között lejtméréssel kísérletezett. Ez a kezdeményezés azonban anyagi és egyéb lehetőségek hiányában abbamaradt.

35 A XIX. század a magyarországi vízszabályozások — és így a Rába esetében is — új korszakot nyitott. Az állam már nemcsak a hajózható, vízi utak szempontjából jelentős folyószabályozások ügyét támogatta, hanem adott bizonyos segítséget a kisebb folyók esetében is. Egyre világosabbá vált, hogy ideiglenes védművek segítségével, a meder alkalmankénti tisztításával, a malomtulajdonosokkal folytatott vitákkal nem tudják elkerülni az évenként megújuló árvízveszélyt. A hordalék lerakódásából, a malmok építéséből származó károkat csak a meder szabályozásával lehet elkerülni. 351