Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III.

lekerekített, itt töri át a karcsú, kis, kerek fejű .kampósszeg (ennék h. 5,8 cm, a lemez túloldalán ebből 5,2 cm volt a fában). Metszete a négyzetet közelíti. (VI. tábla 2.) 7. Elgörbült vaspánt a bal láb mögött (75.25.7.), egyik (vízszintest közelítő) része a sír DNy-i sarka felé nyúlik, a másik ferdén lefelé áll, a váz szintjén. Jelenleg négy töredékből áll, amelyek két nagyobb darabbá állíthatok össze. A hosszabb darab egyik vége erősen görbült, eredetileg merőleges lehetett. H. 23 cm (a behajló rész 5 cm), sz. 3,1 cm. A másik (szeggel áttört) darab h. 20.3 cm. A szeg négyzet átmetszetű, lapas fejű kampósszeg, hegye törött. Elgörbült, ezért a pánton kívüli részét oldalra elkalapálták. A szeg h. 2 -f- 2,7 = 4,7 cm jelenleg. Körülötte a belső oldalon farostnyomok. (VI. tábla 1—2.) 8. A fej mögött a bal oldalon vízszintesen vaspánt (75.25.8.). Három össze nem függő darabja van meg, a hosszabbik egyik vége a derékszög felé hajlik (éhhez kapcsolódik a 10. sz. lelet). A legkisebb darabon lapos fejű szeg. H. 21,5 cm, 9,4 cm, 2,2 cm. Sz. 3,4—3 cm, szegh. 4,7 cm. (VI. tábla 4.) 9. Valamivel É-abbra vaspánt kis töredéke (1,9 X 2,8 cm), talán a 8.-hoz tartozhatott (75.25.9.). (VI. tábla 8.) 10. A sír végéhez még közelebb kis, függőleges pánttöredék (a 8. sz. töredékhez illeszthető, ahhoz képest derékszögben hajlik). H. 8,6 cm, sz. 3,2 cm (75.25.10.). (VI. tábla 4.) 11. A sír tengelyében a koponya mögött jobbra kis vaspánt töredéke. Ezen a számon négy töredék lett leltározva (75.25.11.), egy lapos fejű, négyzet átmetszetű, 5,4 (4,5) cm h. szeggel együtt. A pánttöredékek együttes >h. kb. 15 cm. (VI. tábla 5.) 12. A jobb oldalon a sír végében derékszögben meghajlított vaspánt (75.25.12.). Vízszintes szára befelé, a függőleges rézsút lefelé és kifelé áll. A múzeumban levő négy pánttöredék között nincs meghajlított darab, az egyik ellenben lekerekített pántvégnek látszik. Ennek h. 4,4 cm. (VI. tábla 6.) 13. A jobb oldalon derékszögű pánt, vízszintes szára befelé, a függőleges felfelé áll. A derékszögben hajló töredék egyik törésvonala a 11. sz. pánt törésének felel meg. A másik nagyobb töredék pántvég, négyzet átmetszetű, lapos fejű kampósszeggel. H. 10 cm (szegh. 3,7 cm, ill. 2,7 cm). A behajló darab két szára 6, ill. 6,5 cm hosszú. (VI. tábla 3.) A rekonstrukcióhoz: az 5., 6., 7. sz. pántokból, annak ellenére, hogy három csoportban kerültek elő, két teljes pánt állítható helyre. Az 5. pánt függőlegesen álló (hosszú) pántvég, ehhez tartozott a 7. csoport görbülő darabja. A 6. töredék is pántvég, valószínűleg a 7. sz. alatt leltározott darabok közül fennmaradók egészítik ki. A hosszú pántdarabok igazolják, hogy a pántok egy-egy szára meghaladta a 20 cm-t. A 8., 9., 10. sz. töredékek is összetartoznak, egyetlen derékszögben hajló pánt két szárát képezik. Ugyanez vonatkozik a 11., 12., 13. sz. darabakra. Az így rekonstruált pánt szárainak hossza kb. 20—20 cm, mindkét lekerekített végét szeg veri át. A pántok ezek szerint párosával helyezkedtek el a koporsó két végéhez közel, és a lapos fedelet erősítették segítségükkel a láda alsó részéhez. A viszonylag ihosszú szegecsek dupla (merevítő) deszkát, lábat feltételeznek. Egyedül közvetlenül a sarkakon képzelhető el olyan láb, amibe az oldaldeszkákat beeresztik (összeácsolják). Mivel koporsónyom nem látszott, nem ismerjük biztosan a pántok viszonyát az oldaldeszkékhoz képest. Más esetekben a kisebb pántok egyértelműen az oldalakon és nem a sarkokon voltak. Ennek ellenére itt feltételezhetjük a saroklábak pántolását; a pántok mérete, a szegék nagyobb mérete alapján, számításba véve azt is, ihogy hasonló lábakra máshol is gyanakodhatunk, valamint, hogy a pántoktól sem D-re, sem É-ra nem került elő lelet vagy csont, a koporsó méretei tehát megengedik a rekonstrukciót. Sajnos a farostnyomok nem alkalmasak a jelenlegi restauráitság mellett további következtetésre, annyira elfedi őket az ecsettel felvitt védőanyag. 29. sír. Nagyobb gyermek. A sírgödör két végét mélyebbre ásták (m. 157, ill. 170, 178 cm). A koporsó elszíneződése —120 cm-en jelentkezett. A két hoszszanti oldal erősen túlnyúlik a rövidebbeken (ennek mértéke túlzott: a bedőlés okozta). A bal oldalon nagyjából helyén maradt az oldaldeszka, a rövid oldalak ferde, szögben törő vonalai már a bedőlést mutatják. A jobb oldal erősen bedőlt (a váz „kilóg" alóla, mélyebb szinten ez korrigálódott). A helyén maradt bal oldali deszka igazolja, bogy itt sem számolhatunk háztetőszerű szerkezettel. 32