Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig. III.

a Képes Sport, Nők Lapja, Képes Űjság, de szerepel köztük a Pártélet és egy családnál a Valóság is. Könyvet csak fele, 53% olvas rendszeresen, évente 3—4 kötetet vásárolnak és csak 16%-uk tagja valamilyen könyvtárnak, 14% alkalmi olvasó, 33% pedig nem szeret olvasni. Legtöbben a regényt kedvelik, kevesebben az útleírást vagy elbeszéléseket. A verseket csak 10% szereti. A legkedveltebb írók között 91%ban Jókai, Gárdonyi vezet, majd Mikszáth és Móra Ferenc, de egyszer szerepel az adatok között Molnár Gábor, Kodolányi János, Victor Hugo, Zola, Rejtő Jenő, Szilvási és Moldova neve is. A költők közül Petőfi mellett csupán Radnótit és Simon Istvánt említették. Továbbtanulásra, szakmai tanfolyamra 8%-uk jár. Heti mozilátogató 23%, évente négy-öt alkalommal 44% jár moziba, a többi 33% egyszer sem. Színházba csak 11%-uk jár évente két-három alkalommal. Hangversenyt nem hallgatnak, az idősebbek a cigányzenét, a fiatalok a beatet kedvelik, a táncok közül pedig a csárdást és a modern táncokat. Csak 5%-uk tagja valamilyen kultúrcsoportnak, pl. repülj páva kör, népitánc-csoport. A régi falusi népszokásokat már csak inkább az idősebb nemzedék ismeri, 26%; népdalt legtöbbet húszharmincat 52%-uk tud, mesét, mondát pedig csupán 4%. A szakszervezeti üdülést eddig 17% vette csak igénybe, külföldön pedig 18%-uk járt, legtöbben Csehszlovákiában, majd Romániában, egy személy Svájcban, rokoni látogatáson. A néprajzi vizsgálati módszer segít az adatokat életközeibe hozni. Ezért a kérdőíves adatok mellett a legjellemzőbb típusokat meg is szólaltattam. így vallanak magukról: Cikolasziget, 2. sz. adatközlőm, sz. 1924-ben, alkalmi munkás. „Azelőtt hét holdon gazdálkodtunk. Volt egy lovunk, két tehenünk, egy anyakocánk és hizlaltunk négy disznót, kettőt magunknak, kettőt eladásra. Szerettem mindig az állatokkal veszkülődni. Amikor begyütt a tsz, a férjem beállt, én háztartási maradtam. Eleinte még nem jól ment, alig gyütt valami pénz a tsz-bül. Három gyerek volt, azoknak sok minden köllött, így hát elmentem én is dolgozni, csak úgy alkalmi munkára az erdészethez. Azóta hun itt dolgozok, hun a vízügynél, de van Óváron is egy jó helyem a konzervgyárban. Azok csak behívnak, amikor sok a munka, aztán bejárok, amíg csak el nem fogy. Állandóra nem akarok bejárni, mert szeretem a falusi munkát is. Amikor itthon köllök, nem megyek máshová. Van egy hold háztájink, 200 öl kertünk, krumplit, kukoricát meg kerti veteményeket teszünk bele. Van egy tehenünk, hizlalunk négy disznót, kettőt mindig eladásra. Krumplit, zöldségfélit adunk még el a fölvásárlóknak, meg még tejet is viszünk be a csarnokba. Először igen kellett az a kis pénz, amit én kerestem, most már nem annyira, mert jobban fizet a tsz, meg a gyerekek is megnőttek, de azér', ha hívnak, mindig elmegyek most is dolgozni, mert azér' jó társaság van ottan. A fiam gépszerelő szakmát tanult, Óváron dolgozik a Mofémban. Tavaly kapott lakást a gyártól, amikor meglett náluk a család, azóta bent laknak Óváron." Hédervár, 4. sz. adatközlőm, sz. 1933-ban, segédmunkás. „Apám zsellérember volt, másfél hold földünk volt csak, és eljárt az uradalomba kapálni, kaszálni, aratóbandában aratott és masinázott, télen meg erdőlleni járt részibe. A földreformkor kaptunk öt hold földet és ezen kezdett el apám gazdálkodni. Én, amikor az iskolából kimaradtam, apám mellett dolgoztam. Apám állatokkal szeretett foglalkozni. Tartott két szép tehenet meg növendéket, volt egy anyakocánk és hizlaltunk négy disznót, de csak egyet ehettünk meg, mert a többi elment beszolgáltatásra meg adóba. Amikor a tsz megalakult, apám is belépett, 305