Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

S. Lackovits E.: Wohnkultur am Neusiedler-See. II.

tapasztanak is. Erre a nagy munkára évente kétszer-háromszor kerül sor. A me­szelt lakásokban meszeléskor, a festett lakásokban nagyobb ünnep előtt és fes­téskor. Ma az új házakban kéthetenként vagy havonta végeznek nagytakarí­tást. De itt már porszívót használnak. Meszelés évente kétszer, tavasszal és ősz­szel van. Ilyenkor kimeszelik az egész házat és a melléképületeket is. Húsvét vagy úrnapja és búcsú előtt meszelnek. A házak elejét pedig húsvétra, űrnap­jára, pünkösdre és búcsúra meszelik le, mivel ez jobban piszkolódik és többen is látják. A festett lakásokat új házban két-három évenként, vagy évenként festik ki. A régi házakban, vagy ahol öregek a tulajdonosok, ott öt-tíz évenként festenek csak. Ma már a festett lakások az általánosak. Legtöbb meszelt lakás Fertőszéplakon található, a többi községben csak egy-egy akad. A régi szokáshoz híven ma is igyekeznek rendet tartani, főleg a szobákban, de munka végeztével a konyhában és a hátsó konyhában is. Természetesen ez nem valósítható meg minden esetben, főleg a nagy nyári munkák idején nem, s ott sem, ahol ilyen­kor mindenki dolgozik és csak este megy haza a család. Külön kell szólnunk még a szellőztetésről, amely a legtöbb helyen alig változott. Ma is nagyon sok a szellőzetlen, rossz levegőjű lakás, főleg Fertőszéplakon, ahol a hagyományos gazdaházaknál fokozza ezt a falakból kiáramló nedvesség is. Általában ma is reggel szellőztetnek az ajtón, vagy az ablakon át. Helyenként mindkettőn. Nyá­ron állandóan nyitva van az ajtó, de eléje a legyek távol tartására karton­függönyt tesznek. A szobák ablakaira sok helyen szúnyoghálót szerelnek, s így éjjel-nappal nyitva tartják azokat, pl. Süttör, Fertőendréd —, de másutt is az új házakban. Ma a legrosszabbul szellőztetett lakások azok, ahol egyedül élő öreg tulajdonos vagy tulajdonosok laknak. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy az ilyen házak között is akad jó levegőjű. Tisztálkodás. Nyáron naponta, télen ritkábban. Ma (az 1950-es évek végétől kezdődően) a konyha, ahol pedig fürdőszoba van, ott az a helye. A legtöbb konyhában találunk egy támlátlan deszkaszéket, vagy fémből készült mosdóáll­ványt, rajtuk a mosdótál, mellettük a törülköző. A napi, gyakran szükséges kéz­mosást itt végzik. Ahol van, ott nyáron mindez a hátsó konyhába kerül. A hasz­nált vizet az udvar hátsó részébe öntik ki. Az állandóan szükséges tiszta vizet vödörben vagy kannában tartják. Fertőszéplakon a hosszú, tornácos házaknál erre nincs szükség, mert a tornác mellett van a kút, csak ki kell lépni a vízért. A lakáskultúra különböző alkotóelemei (a ház, a berendezés, a házban való élet) egyszerre vagy egymást kis késéssel követően alakultak és változtak meg a múlt század közepétől napjainkig. A ház és a berendezés a különböző társa­dalmi rétegekhez tartozóknál egy-egy akkor, az adott korban vagy már koráb­ban általános divatszintet, a gazdasági fejlettség és a szociális helyzet által befo­lyásolt és meghatározott fejlettségi fokot képvisel. Ahogy a fejlődésnek megfe­lelően az anyagi helyzettől függően alakul a lakás külső képe, ezzel párhuzamo­san változik a belső is. Ahogy változnak a bútorok és a berendezés stílusa, úgy változik meg fokozatosan a házban való élet is. S. Lackovits Emőke WOHNKULTUR AM NEUSIEDLER-SEE. II. DIE WANDLUNGEN DER WOHNKULTUR ZWISCHEN 1920/30—1970 Anhand der, von Aurél Vajkay zusammengefassten Gesichtspunkten (Geschichte, häusliches Leben, Kultur-iMorfologie) habe ich in meiner Abhandlung die Wohnkul­tur der vier, von Ungarn bewohnten Gemeinden (Fertőszéplak, Sarród, Süttör, Fertő­293

Next

/
Thumbnails
Contents