Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

S. Lackovits E.: Lakáskultúra a Fertő mentén. II.

A LAKÁSKULTÚRA A FERTŐ MENTÉN IL Változások a lakáskultúrában 1920/30-tól—1970-ig Az 1972/73-ban vizsgált négy Fertő menti magyar lakosságú község — Fertőszéplak, Sarród, Süttör, Fertőendréd

1 — lakáskultúrájában az 1920/30-as években fokozatos, de szembetűnő változás kezdődik, amely összefügg a tőkés világ átmeneti stabilizációjának hatására a Magyarországon is meggyorsuló ipari termelés fejlődésével együttjáró, de a háború következtében a piacok elvesztése és a fejlődésgátló nagybirtokrendszer megléte miatt csak mérsékelten fejlődő mezőgazdasági termeléssel (vetésterület relatív javulása, új eszközök alkalmazása, fokozott marhakereskedelem, műtrágyafogyasztás).

2 A lakáskultúrának ez a változása meglehetősen lassú, a gazdasági helyzettől függően az 1930-as évek második felében és az 1940-es évek elején meg is áll (nagy a népszaporulat, nincs új földterület), de az 1940-es évek végétől nagyobb méreteket ölt. Az 1960-as években néhány kivételtől eltekintve teljesen felszámolódik a hagyományos lakáskultúra, mindössze a házbeli élet őrzi töredékeit; pl. a hátsó szobában tartózkodnak legtöbbet. A régi hosszú házak többségét is elbontották, Fertőszéplakon és Süttörben maradt csak néhány belőlük. Általános a sátortetős, • alaprajzú ház, amelynek berendezése megegyezik a városi lakásokban is meglevő általánosan elterjedt berendezési tárgyakkal és móddal. Néhány helyen a lakást díszítő elemek jelentenek némi változatosságot. A különböző társadalmi rétegek lakáskultúrája közötti különbség egyre elenyészőbb, esetenként pedig egészen el is tűnik. Ahogy a korábbi időszakot községenként vettem sorra, úgy most is ezt a módszert követve mutatom be a változást is. Fertőszéplak : A zsellér- és cselédházakat nem építették át. Az egyetlen belső átalakítás legtöbbnél a nyitott kémény lezárása és a mestergerenda kivétele. Ezzel egyidejűleg a szobában is történik bizonyos átrendezés: a legtöbb helyen leveszik à ruhatartó rudat és befalazzák a vaklikat. Néhány régi bútordarabot hátra tesznek, vagy ahol hátsó szoba nincs, ott kiteszik őket a lakásból, pl. láda, tálas. Általános, hogy az anyós halála után újabb régi darabokat tesznek ki, pl. a régi asztalt, a rakott tűzhelyet. Ez a legtöbb helyen az 1930-as évek közepén megy végbe. A következő nagyobb belső átrendezésre már 1945 körül — vagy akkor, vagy a következő években — kerül sor. Igyekeznek az addig csak polgárházak279