Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Sergő E.: A döri kerámia. II.
29. ábra. Szabó Alajos cégére Győrszentmárton—Pannonhalma. XJM 52.5.6. hagyták a hasán az engobe-ozást ; ezen a részen csak a vasredukció színezi az anyagot. Ebben a sötéten hagyott sávban helyezte el a díszítést (26. ábra). Kívülbelül színtelen mázzal megöntött. Érdekes átmeneti formát képvisel Szabó Alajos darabjai között egy szilkeforma. Ez szélesebb, mint a Dunántúlon ismert fazekak. Szögletes, kihajtott szélű parasztfazék, a fehér engobe-on kék és zöld csíkozással. A bokálló korsó, vagy régiesebb nevén tőttike, kifejezetten eladásra készült. Pannonhalmán mindig nagy volt az idegenforgalom, s itt ajándéktárgyként árulták. Ez tulajdonképpen egy kis orros korsó, kb. két deciliter űrtartalmú. Kívül-belül fehér engobe-os, fehér mázas. A díszítés alatt felirat: PANNONHALMI EMLÉK (27. ábra). A Győrszentmártonban készült tizestül (28. ábra) egyenes szélű, egyenesen oldalú, 21,5 cm átmérőjű, fenékszöges, belső élű. Kívül festetlen, mázatlan; belül fehér alapfestésű, fehér mázas. Mintája zöld mázzal készített ún. rázott díszítés. Formája megegyezik a döri kásástállal. A pannonhalmi kuglófsütő sokkal gyengébb kidolgozású, mint a döri. Ennek bordái ritkábbak, nem olyan mélyek, a széle behajtott és késsel csipkésre kimetszett. Alján domború körkörös díszítés van, nem módiival készített virágminta. Alapfestése nincs, kívül-belül barna mázas. Szabó Alajos cégtábláját a győri Xántus János Múzeumba vittük be (29. ábra). Ez egy téglalap alakú cseréplap — piát —, a keskenyebb oldal szélein legömbölyítve. A tábla fehér alapon fehér mázas és rajta SZABÓ ALAJOS FAZEKAS szöveg olvasható. A betűket a táblába bekarcolta, majd a karcolás mentén kék mázzal átfestette. A tábla két alsó szélében egy vázát, illetve egy köcsögöt láthatunk. Ez a cégtábla is mutatja, hogy Szabó Alajos élete utolsó munkás éveiben is intenzív kapcsolatban volt a döri fazekasokkal, mert mindkét ábrázolt edényfajta tipikusan szülő- és tanulóhelyének jellegzetes formája. Szabó Alajos munkáira az volt jellemző, hogy mindig iszapolt agyaggal dolgozott. Ennek következtében edényeinek fala vékonyabb, könnyebb. A dörieknek hibájául rótta fel, hogy nem tudtak az iszapolással megbarátkozni. 273 30. ábra. Szabó György és Szabó Miklós cégére, Győr XJM 51.38.1.