Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

17/b ábra. Hímzett legénykötények. Fúrta, 1908., Déri Múzeum, Debrecen Nyíregyháza (1956. Gutyán László kelmefestő, 55 éves. Kiss Jenő u. 18.) Apja Nyíregyházán tanulta a mesterséget Rabéczi kékfestőnél, akinek új műhelye 1898-ban készült el a Kossuth Lajos utcában. Rabéczi hamarosan meghalt. Gutyán János főleg Erdélyben dolgozott legényként. 1910 körül épített műhelyt két kupával az Ó-szőlő u. 4. szám alatt. Kicsi mángorlójuk volt, amit két ember mozgatott, lóval sohasem működtették a járgányt. 1930 körül tönkrementek. A Hegedűs-cégnek nagy raktára volt, amivel olyan áresést okozott, melyet a kis műhely nem tudott kiheverni. Ezután már csak viszonteladóként vettek át árut Mezőkövesdről, Székesfehérvárról Felmayertől, Gyöngyösről. — Olajos kendőtarkázást vállaltak hozott anyagra. Vásár: Tokaj, Rakamaz, Dombrád, Büdszentmihály, Tiszalök, általában Szabolcs és Szatmár területe. Szoknyának kétszerkék, sárga és zöld mintás anyagokat készítettek. Ajakon és Cigándon csak a kétszerkéket, Nyíregyházán pedig csak a zöldet, esetleg a fiatal tirpákok a nagy, sárga, karikás szoknyát vették. A nők sima kék, vékony kalikó kötényt hordtak, ez jól tartotta a színét. Igen sok bordűrös surcot készítettek fehér és zöld mintázattal, ezt „csipkés surc"-nak nevezték. Éneikül a nyíregyházi tirpákok elképzelhetetlenek voltak. A férfiaknál az öregek simát, a fiatalok bordűröset viseltek; vasárnapra a legjobbat vették fel, ugyanis kettő-három is volt egy-egy legénynek. Lepedőt fehér-zöld mintával csíkoztak, havonta 30—40 darabot is készítettek. Ez kizárólag a nyíregyházi tirpákoknál volt használatban. A kisházban dikóra (heverőre) terítették a festett lepedőt, a nagyházban fehér volt az általános. — Zsákcsíkozáshoz festettek kenderfonalat, ezt a házaknál szőtték meg. Készült azonban csíkozással törülköző, törlőruha és abrosz is 1930 körül. 255