Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

elsősorban a Perrotine-gép hosszú mintafáit tervezte és készítette tucatszámra. Ez téli munka volt, tavaszra mindig újabb mintákkal jelentkeztek az első vásárokon. Formakészítő szerszámaikat a pápai Kékfestő Múzeum vásárolta meg. A szerszámok legkorábbi rétegét valószínűleg Schwechatból hozta nagyapja. A drótok beveréséhez szükséges csövecskéket (Dratsetzer) 1918—19-ig maguk készítették rézlemezből. Ezek munka közben sok bosszúságot okoztak. Rákóczi Sámuel csabai lakatos ezermester azután egy teljes sorozatot állított elő vékonyabb-vastagabb vasrudacskákból. A minták apró „idom"-elemeit ún. dróthúzó matricába vésték. A puha rézdrótot ezen húzták át, és megkapta az esőcsepp-, négyzet-, félhold-, csillag- stb. profilt. Sz. Ferenc más műhely számára még az 1950-es években is készített gépmintákat. A műhely KTSZ kereteiben dolgozott az 50-es évek elejétől, elsősorban a szövőüzem fonalfestései adták a munkát. Békés (1961. Pásztor Gyuláné 68 éves. Jantyik u. 6.) Férje Nagyváradon tanulta a mesterséget a század elején. Apósa szintén festő volt, műhelye két házzal odébb állt, amit még Benczúr Sámueltől vett meg. Műhelyükben négy kupa volt, kelmefestéssel is foglalkoztak, de vegytisztítással nem. Néha 5—6 emberrel dolgoztak. Férje 1914-ben meghalt, utána özvegyi jogon folytatta a mesterséget 1954-ig. Édesapja Szentesen volt kékfestő. Menyasszony korában kapott szép kékfestő asztalterítőt, kelengyéjében négy festő párnahuzat is volt. Festőházban kellett volna használni, de erre sohasem került sor. Pár éve bontották el, ruhát 16/a ábra. Reggelizőabrosz, 1930 k. Békés, Pásztor-műhely 251