Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

Abroszt csak saját használatra készítettek, a környék nem kedvelte, inkább az Enderling-féle delén hatású térítőket vásárolta. „Itt általában hamar levetették a festőt, az első háború után a kékfestő már nem ment. Ehelyett delénféleségeket vettek." Ezt ismerve üzletükben mindenféle textilt forgalomba hoztak. 15/la ábra. Sztaricskai Ferenc. Békéscsaba, 1954. Békéscsaba (1954., 1961. Sztaricskai Ferenc 56 éves.) A családban a negyedik generáció folytatta a kékfestést. Dédapja, Sz. András a Túróc megyei Kisjeszenről az 1820-as években kerül Szarvasra. Fia, Sz. Pál is itt lett önálló, de 1857-ben már Békéscsabán volt műhelye. 1890-ben bekövetkezett halála után Ferenc fia vette át a műhelyt, amit 1926-ig név szerint, gyakorlatban azonban 1947-ig irányított. Adatközlőnk 1926-ban váltott iparigazolványt, a családi műhelyt vette át. A mesterséget apjánál tanulta; majd Brassóban, a fehérvári Felmayernál, Gyöngyösön Kovács Gyulánál, Esztergomban a Romberg-cégnél vállalt munkát. A bécsi (Schwechat) Felmayernál három hónapig dolgozott, kék árut készítettek. Ott 120 kupával, kb. 150 munkással folyt a termelés. 10 kupán egy munkás végezte a festést, akinek naponta negyven csillagráfot kellett beakasztania. Két küpamester keze alá 12—14 segéd tartozott. 10—12 ember mosta a meszes végeket. A mintázás hengernyomású volt, csak a kendők készültek kézi nyomással. Tizenhat segéd nyomta a „vordruckot", nők pedig a passzért; 32 asztalon dolgoztak, összesen kb. száz kék247