Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

9/b ábra. Köténysarokminták. Villány, Preller-műhely ben csak néhány öregasszony vesz szoknyánakvalót, de a sima kötény azért még itt is általános. Vásárok: Baja, Sükösd, Szekszárd, Zomba, Bonyhád, Dombóvár, Véménd, Somberek, Himesháza, Dunaszekcső, Kalocsa. A zöld-sárga virágú anyag Báta, Dunaszekcső, Baja és környékén volt használatos, míg Tevel, Bonyhád környékén a lángvörös alapon zöld mintás volt a divatos. Koszorús kötény Báta, Dunaszekcső, Szebény és Baja környéke asszonyainál kelendő. Dusnok és Sükösd helységekben a sárga-zöld, kék-fehér minta a magyaroknál is általános volt. Mángorlóját 1940-ben Bicskéről vásárolta, oda pedig Esztergomból került. Meghajtását benzinmotorra szerelte át. Bátaszék (1959. Müller Ferenc 47 éves.) A mesterséget Mórágyon Becker Henriknél tanulta 1926—28 között. 1935ben lett önálló Bátaszéken. A kalocsai Benderitter János műhelyét vette meg kb. 500 formával és mángorlóval együtt, ez utóbbi ma is lóhajtással működik. Formákat vett még a nyolc éve megszűnt mórágyi műhelyből, keményítőgépe pedig a bonyhádi Kaiser és Rosenfeld-cég anyagából származik. Vásárra inas korában Szekszárd, Bonyhád, Báta, Véménd, Somberek, Himesháza, Dunaszekcső helységekbe jártak, önállósítás után is felkereste azokat a helyeket, sőt még Mohácsot is. 1945 után a megcsappant nemzetiségi lakosság miatt Baja, Dombóvár, Máza, Szászvár, Mágócs, Zomba helységek vásárait is felkeresi. A legjobb vásár Véménden volt, de Himesháza és Somberek is a jobbak közé tartozott, mindhárom sváb község volt, ahol igen kedvelték a kék215