Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

Himesházán templomba menet, összehajtva rozmaringot beletéve, imakönyvvel. Szederkényben, Máriakéménden sál helyett ősszel és tavasszal viselték. Ingnekvalót régen a sváb férfiaknak vettek sokat, 2,5 méter kellett hozzá. Ma is veszik a németek és a magyarok is, akik piszkos munkát végeznek; a kovácsoknál hagyományos. Régen a sváb férfiak kék vászonnadrágban arattak, könnyű volt mosni, gyorsan száradt. — A nagykanizsaiak a pécsi vásárokon jobban csak zöld virágú anyagokat vesznek. — A Mohács környéki sokácok mellesköténye körül fehér koszorús (3—4 koszorú is), a két sarokban egy-egy virág, ezek között szarvas. Bolyban van még Sasvári János kékfestő műhelye is, aki hasonló vásári körzetben mozog, mint Auth Rezső. Pécs (1963. Szabó János 47 éves. Felsőmalom u. 5.) Apósánál, Preller Antalnál tanult Villányban három évig, majd további négy évig dolgozott ott, mint segéd. Pécsett két kupával dolgozik kis műhelyben, tíz éve önálló. Vásározóhelyei: Siklós, Szigetvár, Szentlőrinc, Mágócs, Szászvár, Dombóvár, Hőgyész, Tamási. Mágócson a világosabb kötény, sötétebb szoknya volt használatos. A Barcs környéki horvátok a sötétkék, bronzvörös alapon zöld, sárga-zöld mintákat kedvelték ruhának, kendőnek; míg Sulok és környékén a lángbronzvörös alapon a fehér és középkék passzeros minta volt általános. — A baranyai svábok fehér-kék passzeros fejkendőket vásároltak. „Pircli-kendő", fejkendő alá kontykendőnek használták az asszonyok. Koszorús kötény Beredent, Alsó- és Felsőszentlászló helységekben volt használatos. — Zsebkendőt régebben a mezei munkások vették. — Inget régen is viseltek kékfestőből. Ujabban kész inget is hoznak, amit megmintáznak és kifestenek kupában. — „Biklát" (vászon alsószoknya) szétbontva hozzák, és köténynekvalót festetnek belőle. A mángorlás már itt megszűnt, mert a fényes kötény pl. „hosszabb hordás után úgy néz ki, mint a térkép". Helyette enyhe enyves keményítést alkalmaznak a sima kötényeknél. Száradás után enyhén belocsolva görgőre sodorják fel a véget, egyszer „átpámolják" másik görgőre, és egy óra múlva már lehet is csomagolni a sima, matt árut. A tarkát ma is hagyományosan keményítik. Pécs (1963. Bánó Zoltán 49 éves. Orsolya u. 22.) Pécsett Schlögl János és Fiai cégtől 1920 körül Fischman Márkus és József vette meg a műhelyt a Kossuth Lajos utcában, 12 kupával és nagy mángorlóval. A műhely működése több generációra visszamenő. Fischmanék 1930-ban építették az Orsolya utcában, új házuk alagsorában a ma is működő műhelyt. Hat kupával dolgoztak, szárítókamrával gyorsították a munkát, elmaradt a mángorlás, puha, matt árut készítettek. A háború áldozataivá lettek Fischmanék; Bánó mester 1945 után vette át az üzemet. Vásárra és viszonteladásra is termeltek Fischmanék, látogatták a baranyai vásárokat, szállítottak a Tiszántúlra is. Az övékénél nagyobb üzeme volt a szigetvári Kardosnak. Az Ormánságban a sárga-zöld mintás volt a kedvelt. A szigetvári magya213