Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

Üjpetre (1963. Arnold Antal 64 éves.) Üjpetrén a régi műhely Jantal, Dalacker, Leister József mesterek kezén működött. Az új műhely 1905-ben épült három négyszögű kupával. Leister Józseftől vette át a műhelyt. A régi épületben még volt nagy mángorló, amióta az nincs, elsősorban matt árut készítenek. Vásárra az első háborúig Horvátországba is jártak. Később már csak Villány, Németboly, Siklós, Pécsvárad, Berkesd, Egerág, Mohács, Pécs, Belmed, Himesház, Hosszúhetény, Véménd helységek vásárait látogatták. A sárga, nagy mintás Berkesd környékén (Szilágy, Kisberend) volt divatos. A zöld és fehér kis mintás a magyaroknál vállkendőnek, fejkendőnek, kontyzsebkendő változatban, koszorús köténynek volt általános. A nagyárpádiaknak külön méretű fejkendőt készíttettek kék-fehér, fehér, zöld mintával. A kendőt egy bot tartotta a konty fölött. — Ingnekvalót a magyarok és a horvátok sötét alapon apró, csíkos mintával, a svábok középkék alapon fehér mintával vásárolták. — Koszorús kötény Berkesd, Szilágy helységekben volt kedvelt; a két sarokban egy-egy virág, közöttük szarvas vagy két szembenéző páva. Fehér, sárga, sárga-zöld, kék-fehér változatban állították elő ezeket. Olajtarkázás az első világháború előtt kendőre, ruhára, köténynek egyaránt készült. Bérmunkában még végbe is készítettek ilyent. Speciális helyi igényt is kielégítettek azzal, hogy takácsoktól csepűvásznat vettek a második világháborúig. Azt indigóban kékre festve a helyi, kézi kötésű „pacskerok", papucsok szegesére, aljára talpalásnak adták el a falusiaknak. Ezzel védték aratásban a papucsot, hogy a tarló ne szedje szét olyan könnyen. 8/a ábra. Zsebkendőnyomó dúc, 1915 k. Űjpetre, Arnold-műhely 210