Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

péter, Mosón, Magyaróvár, Lébényszentmiklós, Zámoly, Ladamér, Asszonyfa, Kisbér, Pusztaszentpál, Kocs, Császár, Ászár, Tét, Győrszentmárton, Tata. Romanek László (26 éves, Festő u. 4.) A Romanek-műhely négy kupával dolgozott, mángorlójuk hosszú szín alatt állott. Nagyapja Komárom, Tata, Pápa, Mór, Kisbér, Csorna, Kapuvár, Dunaszerdahely vásáraira járt. Hozott házi vászonból kendőnek, ruhánakvalót festettek a kívánt minta szerint. Pápa (Március 15. tér 12. Kluge család iratai.) A Kluge-céget 1783-ban Kluge Károly alapította Sárváron, ahol apja is festőként dolgozott. 1786-ban települt át Pápára, és ott folyamatosan működött 1957-ig. Jellegzetes példáját szolgáltatja az üzem a kékfestő műhelyek fejlődésének a kézi technikától a kis gyár szintjéig. A hitelképességet szőlő- és földbirtok szavatolta a normális üzletmenet mellett. — Pápán a múlt század közepén öt kékfestő műhely működött párhuzamosan, ami egymagában is kifejezi a környék igényét a kékfestő áruval kapcsolatban. Vásárokra vonatkozó adataink legkorábban 1865-ből vannak: Győr, Csorna, Mihályi, Devecser, Marcaltő, Pápóc, Cell, Somlóvásárhely, Miske, Ság, Szil, Patona, Egyed, Szőlős, Pirit. 1870-ben Szentkút (Győr m.) és Noszlop, 1874-ben pedig még Tét helységgel bővült a piaci körzet. A századfordulóra viszonteladói hálózat egészítette ki a vásározóhelyeket. Veszprém megyében 70, Vas megyében 14, Győr megyében 7, Sopron megyében 4 helység szövetkezeti vagy magánosok rőfösüzleteibe szállították festőáruikat. Vásári hálózatuk szintén bővült még néhány helységgel, így a kb. 20 vásár és 95—100 viszonteladó meglehetős nagy forgalmat biztosított a kékfestő gyár számára. Blum Izidor műhelye csak alárendelt szerepet játszhatott a Kluge-cég mellett. Ebben az időben Klugeék közel húsz vásározó asszonyt és leányt alkalmaztak, az üzemben dolgozók száma hasonló volt. Meg kell jegyeznünk, hogy 1910 körül létesített állami gépsegélyben a Kluge-cég is részesült egy Perrotine-gép beállításával. Az ingyen kapott gép tízévi használat után az üzem tulajdonába ment át. Termékeik között a fehér, sárga-zöld, oranzs, zöld, piros és fekete mintás anyagok egyaránt szerepeltek. így a magyar, német, szlovák és vend ízlést egyaránt kielégítették. A minőségi választék is bővült: sima kék patyolat, sima molinó, pandorfi, rumburgi fekete, világos tarka gyolcs, világos damaszt, világos ripsz, durva vászon, köpper, világos- és sötétkék kalikó, bécsi molinó, világos- és sötétkék molinó, rumburgi piros csíkos, rumburgi barna-kék csíkos, „parget" felsorolásával találkozunk egy kalkulációban. A bécsi és a fehérvári Felmayer, valamint a budai Spitzer Gerzson kékfestő gyárának mintakönyvei is megtalálhatók az üzem hagyatékában; bizonyíték ez arra, hogy ezektől is vettek át motívumokat. Az első világháború után általános a visszaesés a nyersanyaghiány miatt. A kékfestő előállítása csökkent, nagyobb súlyt helyeztek a rövidáru-kereskedelemre. — A Felvidék egy részének átcsatolása után hamarosan kiterjesztette üzleti hálózatát, így több érsekújvári, párkánynánai és vágsellyei viszonteladó nevével találkozhatunk az üzleti levelezésben. A második világháború alatt a termelő gépek leálltak; kis létszámmal, főleg hozott anyagra a régi technikával dolgoztak. 1945 után részben az anyaghiány miatt, másrészt adminisztratív 192