Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Tóth J.: Research of the iron furnace in Tarjánpuszta, by archeomagnetic method
földmágneses tér paramétereit az ismételt felmelegítések módszerével határoztam meg; a méréseket a tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban asztatikus magnetométeren végeztem. A kormeghatározáshoz szükséges görbéket, mivel csak kevés Magyarországra vonatkozó adat állt rendelkezésre, más országokban kimért görbékből is extrapoláltam 1- 3 > 4 > 5 > 6 > 7 . Mivel deklinációra vonatkozó adat nagyon kevés volt, így csak az intenzitást és az inklinációt tudtam kormeghatározáshoz felhasználni. A le- és felmágnesezési görbék összehasonlításából megállapítottam a minták égetési hőmérsékletét. Az eredmények az alábbi táblázatban foglalhatók össze: „A" jelöli a minták távolságát a kohó tüzterétől. A táblázatban nem szereplő 1., 2. és 4. jelű minta a vágás, illetve lemagnesezés során eltört, így nem volt értékelhető. A minta száma „A" Az égetés hőmérséklete 3. 5 cm 440 ± 30 °C 5. 5 cm 480 ± 20 °C 6. 15 cm 350 ± 20 °C 7. 5 cm 500 °C felett Kormeghatározásra csak a 400 °C-nál magasabb hőmérsékleten égetett mintáknál kapott adatokat használtam fel, mert ellenkező esetben az adott mintánál az egyes hőmérsékleteknél kapott mérési eredményekre, a kevesebb adat miatt, nem illeszthető biztonságosan (illetve csak nagy hibával) egyenes. Az inklináció és deklináció szögének szórása csak néhány fokos volt, ami arra enged következtetni, hogy az esetlegesen közelben levő vastárgyak torzító hatása kicsi volt. A fentiek alapján az égetéskori földmágneses tér paramétereire a következő értékeket kaptuk: a régi és a mai mágneses tér arányára 1,3+ 0,13, az inklinációra 64 ± 8°-ot és a deklinációra 4,6 + 8°-ot; így a kohó utolsó égetésének idejére i. sz. 650 + 60-at kaptam. A kormeghatározás hibája részben a mérés hibájából, részben a paraméterek változását leíró görbék meredekségéből ered.* Az archeomágneses vizsgálatok célja elsősorban annak eldöntése volt, hogy az archeomágneses kormeghatározás hazai körülmények között milyen mértékben alkalmazható. A tarjánpusztai és más ásatásokon végzett vizsgálatok eredményei mindenképpen biztatóak, jól egyeznek a régészeti kormeghatározással. Természetesen ahhoz, hogy az archeomágneses kormeghatározást nagy biztonsággal lehessen alkalmazni, még sok, elsősorban ismert korú minták mérésére lenne szükség. Tóth Judit RESEARCH OF THE IRON FURNACE IN TARJÁNPUSZTA, BY ARCHEOMAGNETIC METHOD The age of the iron furnace found in Tarjánpuszta in 1976 was determined by archeomagnetic method. One of the main aims was to try the method in Hungary for dating. The technique of the measurement the „repetaed heating", developed by E. and O. Thellier was applied. The measurements were carried out on an astatical magnetometer. The curves used at the dating were interpolated considering the foreign results because of in Hungary there is only a few results. 166
