Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.

39. ábra. Nemeskéri agyag kohótöredékek késeket is kovácsoltak. Ennek alapján ezt a Vág melletti telepet inkább a korban vele egyidős nemeskéri kohásztelephez hasonlíthatjuk, erre utal a leletanyag rokonsága is. Megemlítendő, hogy a III. lelőhelyen háromélű avar nyílhegyet

136 is találtak, és a közelben VIII. sz. végi, IX. sz. eleji avar-szláv temető is volt.

137 Lényegében tehát Pobedim II. lelőhelyen is falusi közösségek háziiparszerűen olvasztották a vasat. Ez a lelőhely több más, kisebb faluval együtt földvárban (Pobedim I.) elhelyezett IX. századi központ szolgáltató faluja lehetett. A lelőhelyen előkerült avar nagy szíj vég

138

, Pobedim II. és Nemeskér-Tüskés-rét, továbbá Tarjánpuszta-Vasasföld későbbi települési rétege egyidős lehet. V. Vendtová e telep kezdetét a közelében épült földvárral együtt a VIII. sz. végére, a IX. század elejére datálja. A kohó eltérő felépítési módja és a kerámiaanyagban mutatkozó szembetűnő különbségek alapján azonban a Vág melletti telep, Pobedim és Tarjánpuszta, Vasasföld I—

II. VII. sz.-i, korábbi rétege nem hozható összefüggésbe. Hiányzik ott a Tarjánpusztán gyakori benyomkodott peremű, kézzel formált kerámia. De hiányzik ez a kerámia Tarjánpuszta I—

II. korábbi, VII. századi rétegével egykorú Darno-Zseli, Parázsszeg-dülői telep közölt népvándorlás kori leletanyagából is. A darno-zseli telepet Pusztai R. a VII—

VIII. sz.-ra datálta.

139 Az itt feltárt ház a tarjánpusztaitól kisebb mérete (300 X 250 cm), kemencéjének építésmódja (agyagkemence), a tető tartószerkezetének eltérő volta alapján más hagyományokat őrző népcsoporthoz köthető, mint az avar emlékanyaghoz szo146