Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.

aljú, tölcséres végűek (21. ábra a—b). Közös jellegzetességük a vaskosság. Utóbbiak tölcsérkiképzése ikerfúj tatásra utal. A kohók előtti munkagödör két oldalsó kiöblösödése is ikerfúj tatókra utalhat. A 3. kohót (22. ábra) kiemeltük a Központi Kohászati Múzeum kiállítása számára.

43 A 4. kohó utólag épült egy kenyérsütő kemence munkagödrébe (23. ábra). Ez a lakótelep egy részének korábbi voltát bizonyítja. Ugyanakkor az 5. gödörház tűzhelyének alját vassalakkal rakták ki. A 390 X 360 cm területű, szögletes, lekerekített sarkú gödörházat 60 cm mélyen ásták a korábbi szint alá. Jelenlegi felszíntől —140 cm mélyen találjuk a ház padlószintjét. Feltöltésében sok vassalak utal arra, hogy a ház nem töltődött fel teljesen a kohászok itteni megjelenése előtt. Sőt a padlószint tapasztásában talált salakdarabok/

14 fúvócsődarabka

45 és érc a kemence salakleleteivel együtt a kohászati tevékenység elsődlegességére vagy legalábbis egyidejűségére utal. A ház feltöltésének kerámiaanyagában előfordul a szürke korongolt, korai avar kerámia néhány töredéke

46 (24. ábra 6.), több barna, soványított, korongolt, hullámvonalköteg-sávokkal díszített fazéktöredék

47 (25. ábra 4.) és zömmel kézzel formált szürke, benyomkodott peremű,

48 vagy barna, sima peremű fazekak darabjai. A ház közelében, az 5. árok É-i végén egy peremén hegyes bütyökkel ellátott, egyébként sima peremű, szürke fazék töredéke került elő, amely a VII. századi avar kerámia egy jellegzetes típusát képviseli leletünkben. A belső-ázsiai eredetű

49 négycsücskös fazekak itteni megjelenése

50 alapján is arra gondolhatunk, hogy a Vasasföld 24. ábra. Szürke, korongolt kerámia, Vasasföld II. 1977. 132 25. ábra. Barna, korongolt kerámia, Vasasföld II. 1977.