Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

T. Szőnyi E.: Előzetes jelentés a Sopron, Deák téri római temető feldolgozásáról

9. ábra. Mellékletek csontvázas sírokból rozható melléklettel ellátott. (10. ábra.) Az éremanyag azonban, ill. annak hiánya elgondolkodtató. Az újonnan feltárt 55 csontvázas sír egyikéből sem került elő pénz.

24 Ismerve a késő római (III—

IV. századi) temetők gazdag éremanyagát, erre csak egyféle magyarázatot találunk, hogy ti. ezek a sírok nem ebből az időszakból, hanem későbbről származnak. A temetkezések ideje csak a pénzforgalom megszűnése utántól, tehát legfeljebb a IV. század utolsó negyedétől számítható, ámbár még ekkor is előfordul éremimelléklet, esetleg korábbi pénzeket tesznek a sírba. A datáló értékű leletek között is vannak olyanok, amelyek már az V. századra utalnak. Ilyen a 80. sír nagyméretű, zöldes színű, kék pettyes üvegpóhara

2

"

) (11. ábra), a 86. sír besimított hálómintás korsója és bögréje

26 (12. ábra). Az egyéb leletek sem mondanak ellent ennek a datálásnak, legfeljebb kronológiájuk kevéssé kidolgozott. A fenti temetőrészre mindenképpen érvényesnek látszik az a megállapítás, hogy a temetkezés itt az I—

II. században a hamvasztásos rítus szerint folyt, majd — talán a II. század háborúi után — felhagyják a temetőt, és csak a IV. század legvégén vagy az V. században kezdenek itt ismét temetkezni. A közbeeső időben úgy tűnik, hogy a terület 'műhelynegyedként funkcionált, erre utal az a nagy mennyiségű rontott és törött agyagedény, amelyet Domonkos O. és Környei A.

27 1966-ban a területről a múzeumba szállított, és egy fazekasműhely hulladékgödréből kerülhetett csak elő. Esetleg erre az időszakra lehet datálni az Alföldi M. által kiásott kis vasolvasztó kemencét is, ennek kora azonban nagyon bizonytalan.

28 A fazekasiműhely anyaga még feldolgozatlan, az azonban bizonyosnak látszik, hogy a terület nem le'hetett műhelynegyed és temető egyidőben, noha topográfiai egybeesésük (út, városon kívül) logikus és nem áll analógiák nélkül.

29 11