Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Tomka P.: Angaben zum Bestattungsbrauchtum der Bevölkerung vom Kisalföld in der Awarenzeit. III.
szegek", 53.278.69., h. 8,3 cm, fej h. 2 cm), 84. sír („koporsószegek", 53.278.106.: három kisebb szegecs, legn. h. 4,9 cm), 297. sír („vasszeg", nincs meg), 432. sír (Börzsönyi nem említi, 53.278.1283. lelt. számon fejes vasszeg, h. 6,9 cm, fej 2 cm), 438. sír („fejes vasszeg", 53.278.1284., h. 5 cm), 756. sír („fakoporsóba való helyezése mellett tanúskodó vasszeg", az 53.278.865. sz. szegszerű vastárgy azonosítása bizonytalan, jelenlegi hossza 6,4 cm). 39 Információk: Tomka P., i. m., Arrabona 14. (1972.), 52., uő., i. m., Arrabona 17. (1975.), 22—28. A koponya elmozdulása, illetve az edények helyzete sírrajzok hiányában nem értékelhető, mindenesetre a sírleírások többször megemlékeznek róla (pl. 39. sír: a koponya felfordult helyzetben, a fejtetőn; 81. sír: állkapocs a medence jobb oldalán, lábak, karok rendben; 100. sír: koponya a sír közepe táján stb.). Koporsó fájának nyoma lehetett még a 159. sírban (barnás-feketés csíkok), 183. sírban (a váz körül egy ujj vastagságú, vörhenyesbarna sáv), 195. sírban (barnás színű, vastag csík), 206. sírban (a váz alsó szintjénél 2—3 cm vastag korhadt réteg, mintha deszka lett volna, a lábfejet ugyanilyen vastagon és domborúan burkolta...). A 24. sírban koporsópánt volt (MNM 3/1927. — 105. lelt. sz., ívelő vaspánt, ovális fejű kampósszeg veri át). A 25. sírban „magasan a váz felett meghatározhatatlan vaspánt töredékei" kerültek elő, ugyanígy a 30. sírban (a váz felett egy arasznyira a medence fölött) és a 35. sírban is (a medencétől balra). A 190. sírban a lábak végében vasdarab került elő, a sír közepe felé görbülő vasdarab, a váz balján a sír fala mellett egy másik görbülő vaspánt, famaradványokkal. A 192. sírnál „a sír jobb hátsó sarkában két darab, derékszögben meghajlított vas szeg"-ről emlékezik meg a leírás. 40 Sőtér A., i. m., Magyar-Óvár 1898., 193—228., ill. VI. t. 4—5. 41 Sőtér A., i. m. 117—165. 42 Sőtér A., i. m., 260—272., ill. a Fettich-féle ásatásról: Tomka P., i. m., Arrabona 14. (1972.), 55—58. A 206. sírban deszkanyomot találtak. 43 J. Caspart, Das frühgeschichtliche Gräberfeld bei Zillingtal iim Burgenland, MAG LXV. (1935.), 1—38. 44 H. Mitscha-Märheim, i. m., Leithaprodersdorf, Wiss. Arb. aus dem Burgenland 17. (1957.). 45 A. Lippert, i. m., Prähist. Forsch. 7. (1969.). 46 Vö. 8. jegyzet. 47 A. Lippert, i. m., Zwölfaxing, Prähist. Forsch. 7. (1969.), 17. 48 Az E. Beninger óta fel-felbukkanó „Leichenzerstückelung" elgondolásának kritikáját ld. 1. Bóna, Fin Vierteljahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945—1969.), Acta Arch. Hung. XXIII. (1971.), 317. 49 Rövid jelentések: Fundbericht aus Österreich 9. (1966—70.), 209. (C. Eibner); Faö 9/2. (1967.), 89—91. (A. Lippert); FaÖ 11. (1972.), 131—132.; Faö 12. (1973.), 134— 138. (H. Schutzbier); FaÖ 13. (1974.), 140—141. (H. Schutzbier); 142—144. (G. Melzer). 89 értékelhető sírból 65 koporsónyom, a jelentések további elemzésre nem alkalmasak. 50 H. Friesinger, i. m. Tulln, Arch. Aust. 50. (1971.), 197—261. 51 H. Friesinger, Frühmittelalterliche Körpergräber aus Pottenbrunn, Stadtgemeinde st. Polten, NO., Arch. Aust. 51. (1972.), 113—189. 52 F. Hampl — H. Friesinger, Vorbericht über die Ausgrabungen des Niederösterreichischen Landesmuseums in Pitten in dem Jahren 1967 bis 1970, Arch. Aust. 50. (1971.), 289—295. Vö. még H. Friesinger, Studien zur Archäologie der Slawen in Niederösterreich, Mitt. der. Prähist. Kom. XV—XVI. (1971—1974.), 43—79. (kisebb temetőrészletek), 82—83. (összefoglaló a koporsóhasználatról). 53 J. Eisner, i. m., DNV., Bratislava 1952. 54 Vö. Z. Cilinská, i. m., Bestattungsritus, St. Zv. 16. (1968.), 47—58., A Tocik, i. m., Pohrebny rítus, S1A XVIII—1. (1970.), 29—55. 55 Z. Cilinská, i. m., Bestattungsritus, St. Zv. 16. (1968.), 49. 56 A. Tocik, i. m., Pohrebny rítus, S1A XVIII— 1. (1970.), 30—31. 57 Igy pi. J. Dekan, Vyvoj a stav archeologického vyskumu doby predvel'komoravskej, S1A XIX—2. (1971.), 569—570. Jellemző az a megközelítési mód, ami Z. Cilinská munkáiból kiolvasható. Már 1966-ban megállapította, hogy ezek a jelenségek az egész közép-európai területen alkalmatlanok etnikai hovatartozás meghatározására: Z. Cilinská, i. m., Nővé Zámky, Arch. Slov. Fontes VII. (1966.), 114., mégis, az etnikai elemzésnél felhasználta, mint a temető nem avar jellegzetességeinek egyikét (i. m., 206—209). 1973-ben még árnyaltabban fejtette ki a temetkezési szokás jegyeinek általános jellegét, párhuzamaihoz bajuvár, longobárd, 102
