Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Dávid L.: Jelentés a Győr-Sopron megyei Múzeumi Szervezet 1975. évi tevékenységéről

Sopron, Beloiannisz tér — T. Szőnyi E. Az újkori térburkolat alatt a bencés templom, ill. torony építési korában kialakított térszinteket kőporos rétegek jelezték. A templomtól távolodva XIII. sz.-ra datálható kavicsos térburkolatot találtunk. Ez alatt, vékony rétegben lekavicsozott térszint jelentkezett, amelynek keltezése bizonytalan (Árpádkori?). Alatta fekete színű, nagy humusztartalmú réteg következett V. sz.-i leletanyaggal, amelyben már .megjelentek a római kori falmaradványok. Az V. sz.-i építkezést nem tudtuk egyértelműen meghatározni, de településnyomok utalnak az épületek V. sz.-i használatára. — A római korban a területen egymás után két nagy épület állt. Rendeltetésük valószínűleg azonos volt: mindenképpen középület. Az alsó, korábbi épület leginkább bazilikának képzelhető el — Ny—K tájolással, K-i oldalával a fórumra nyílva. A feltárt részek téglalap alaprajzú, Ny-i oldalán exedrával elzárt termet mutatnak, amely D-i oldalán fallal zárult. Az É-i oldal feltáratlan; itt oszlopalapzat utal arra, hogy É felé újabb hajóval kell számolnunk. Keleten újabb helyiség vagy porticus csatlakozik az épülethez. Az épület keletkezési idejét a II. sz.-ra tehetjük. — Az említett épület fölött 14 m hosszú (vagy széles) épület erős terrazzópadlója került elő, amely alatt téglapadló nyomait lehetett megfigyelni (kisebb felületen). Ehhez az épülethez nagyméretű oszlopalapzatok (160 X 160 cm) és igen gyenge falak (?) tartoztak. Különös, hogy a nagyméretű épület omladékrétegét sehol sem sikerült megfigyelni. A rétegviszonyok alapján arra következtetünk, hogy a II. sz.-i exedrás épület után a területen a nagy átépítés — feltehetőleg — a III. sz. végén megy végbe, ez az épület még hosszú ideig funkcionál — amint azt két későbbi római építési periódus is mutatja. Rábapordány, Gyepes dűlő •— Tomka P. A homokbánya kitermelése során — szórványként — késő avar kori leletek és egy — alján római számokkal ellátott — sárga korsó kerültek elő. Ezután kezdtük el a leletmentő ásatást. — A VII—

VIII. sz.-i temető alig 1,5 km távolságra fekszik a hasonló korú, már régebben ismert rábapordányi avar kori temetőtől. 38 sírt tártunk fel a leletmentés során; köztük több veretes övű férfisírt találtunk. Feltűnő volt a griffes garnitúrák mellett a kerek veretes övek viszonylag nagy száma. Ravazd — Tarjánpuszta, Vasas dűlő — Tomka P., Gömöri J. Az ország eddig egyetlen avar kori vaskohásztelepének feltárását folytattuk. Előkerült a 2. sz. kohó, továbbá két — egymást metsző — különböző korú árokrendszer maradványait, salakkupacokat és ismeretlen rendeltetésű gödröket tártunk fel. Az előkerült leletanyagot viszonylag korai edénytöredékek jellemzik, ami megfelel az 1. sz. kohó archaeomagnetikus datálásának: 650+ 50 év. Numizmatika Gyűjteményállományunk vásárolt emlékpénzekkel, érmékkel gyarapodott. Néprajz Tovább folytattuk tematikus, tárgyegyüttesek kiegészítésére irányuló gyűjtőmunkánkat Szigetközben, Sokoróalján és Tóköz egyes községeiben. Számottevő eredményt a lakás- és viseleti kultúra tárgyi anyagának gyűjtésében értünk el. Kiegészítő gyűjtést folytattunk Tényő községben, amely segítette a község tájházában rendezett állandó kiállítás megnyitását (ápr. 4.). Az önkéntes gyűjtők néprajzi expedícióját Szigetközben (Hegyeshalom, Bezenye, Levél köz309