Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
T. Szőnyi E.: A győri „Homogödri” római kori temető (I.)
mitológiai alakhoz), az ismert császárkori római hajviseletektől eltér, igen való« színű, hogy eredetét a birodalom K-i részében kell keresnünk. Edényünknek egyetlen analógiáját ismerjük eddig, 44 méreteiben valamivel kisebb és apró eltéréseket is mutat a mi edényünkkel szemben (nem azonos öntőmintából kerültek ki), de kétségtelenül azonos témájú, hasonló kivitelű. Sajnos aquincumi származásán kívül egyebet nem tudunk róla. Mécsesek. A sírokból előkerült mécsesek zömmel firmamécsesek, az Iványiféle XVII. típushoz tartoznak, és mint ilyenek, általánosságuknál fogva további következtetésekre alkalmatlanok. Mindössze egyetlen volutás mécsest tudtunk azonosítani, amely a 13. hamvasztásos sírból származik. Iványi a diszkuszán levő ábrázolást a szombathelyi múzeum egyik példányával kapcsolatban (V. t. 9.) kettős furulyával táncoló mainasnak magyarázza, az alak azonban nem tűnik nőnek. Üvegedények. Az üvegleletek közül igen kevés volt azonosítható. Az 54. sír üvegurnája méretben valamivel kisebb, egyébként azonban teljesen megfelel a Kálvária-temető egyetlen üvegurnájának 4 "'. A kis méretű és egymáshoz igen hasonló illatszeres üvegek szétválogatása — bővebb leírás hiányában — nem is sikerülhetett. Mindössze a 34. hamvasztásos sír három kis balsamariuma volt biztosan meghatározható. Mindhárom típus jellemző a II. századra 46 . Bronztárgyak. Két érdekes, különleges fibulát találunk a temető leletanyagában. Az egyik a 11. hamvasztásos sírból származó madár (valószínűleg galamb; alakú fibula, amely tulajdonképpen a korongos kapcsolótűk továbbfejlesztett változatának fogható fel. A madár testét ui. lapos korong képezi, a többi testrészek (fej, szárnyak, farok) ehhez kapcsolódnak. Pontos analógiáját nem találtuk, hasonló darabok Növi Barovciból és Szőnyből kerültek elő 47 . Emailos madár alakú fibulák Zugmantel és Saalburg táborából is ismertek 48 . A 25. hamvasztásos sír párducfibulája szintén jellegzetes darab, hozzá hasonlókat Sellye Sisakról és Bohinjból ismertet 40 . A miénkkel teljesen megegyező, de ellentétes irányba forduló darabok Dél-Pannoniából — Sisciából és Sirmiumból —, valamint Dalmatiából kerültek elő 50 . Párducos fibulánk Antoninus Piuséremmel datált sírból származik, az egyéb állatalakos fibulákat is a II. századra datálják 51 . 44 MNM, ltsz: 115.1882.1. Közölve: Landesausstellung, Die Römer an der Donau, Noricum und Pannonién Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums, Neue Folge Nr. 55. Wien, 1973. Kat. sz. 456. 51. kép. 45 T. Szőnyi E., Arr. 15 (1973) 16. sír. További irodalmat 1. o. 33. o. 32. j. 46 Gömbhasú: Brigetióból; Barkóczi L., Die datierten Glasfunde aus dem II. Jahrhundert von Brigetio, FA XVIII (1966/67) 78. o. 31. á. 4. Aquincumból; Kaba M., Az aquincumi üvegek, Bp. R. XVIII (1958) 428. sköv. 10/1—2. Emonából; L. Plesnicar—Gec, i. m. XXXVIII. t. 139. sír. Fiola alakú: Brigetio, Gerhát-temetőből Hadrianus-éremmel datált sírból; Barkóczi L., FA XVIII (1966/67) 28/1. á. 74. o. Cseppentős: II. században is ismert, gyakrabban szerepel III. századi síregyüttesekben. Barkóczi L., Die datierten Glasfunden aus dem 3—4. Jahrhundert von Brigetio, FA XIX (1968) 65. o. 29/6. á. 47 Sellye L, Császárkori emaümunkák Pannoniából, Diss. Pann. II. 8. 1939. XIII. t. 16. 48 A. Böhme, Die Fiebeln der Kastelle Saalburg und Zugmantel, Saalburg Jahrbuch XXIX( 1972) 27. t. 1044. és 1047. 49 Sellye I., i. m. 78. 50 Vins/ci Z., Kasnoanticki starosjedioci u Salonitanskoj fegiji prema arheoloskoj ostavstini predslavenskog substrata, Vjesnik LXIX (1967) Split XI. t. 6—9. 51 Sellye I., i. m. 51. o. 1. j., A. Böhme, i. m. 41. o., Z. Vinski, i. m. 19. o. •M)
