Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Környei A.: Zsitvay Lajos frontnaplója
Ezzel magyarázhatjuk, valamint a könnyebb túlélés lehetőségének megragadásával és a családjának juttatható nagyobb támogatás lehetőségének keresésével, hogy továbbszolgáló altisztnek jelentkezik. A pontos, jó munkára való törekvés megmutatkozik a napló stílusán is. Valamennyi napra találunk a naplóban bejegyzést, ha mást nem, annyit, hogy: „Semmi különös". A pontos napló írása tehát eltökélt szándéka volt Zsitvay Lajosnak, s az eseményeket pontosan és részletesen írja le. A naplóban leírt zilált visszavonulás idején az írás pillanatában nem tudta az érintett helységek nevét pontosan bejegyezni, ezek helyét kihagyta, és később írta be a pontos helynevet. A naplóba így bekerült helynevek egytől egyig megegyeznek az akkor használatos katonai térképek helyneveinek írásmódjával, tehát ezeket az általa őrzött térképekről vezette be naplójába. Az írás külső megjelenése is gondosságra vall: végig olvasható, nyugodt sorok, kitűnő, pontos központozással és igen-igen kevés helyesírási hibával. 10 Ez természetesnek tűnik, hiszen Zsitvay betűszedőnek, majd korrektornak is kitűnő szakember volt. Mindössze a korszak minden írójára jellemző összeés különírási bizonytalanságokat — különösen az igekötős szerkezeteknél — tudjuk hibájául felróni. Pontosságra törekszik Zsitvay a személynevek írásánál is, mindössze egyetlen név írásánál találunk bizonytalanságot, egyébként valamennyi említett személy nevét pontosan és a katonai rendfokozat és beosztás 'megjelölésével írja, a tisztek nevénél nem hagyva el az úrázást sem. A naplóban 113 személynevet említ, emellett minden érintett helység és minden velük érintkezésbe jutott csapattest nevét. A Bruszilov-offenzíva kibontakozásakor, a monarchia hadseregének rendezetlen visszavonulásakor a naplóíró közvetlen érintkezésbe kerül a háború borzalmaival, ekkor sűrűsödnek a tisztikart, az „urakat" illető kritikai megjegyzések is és észreveszi, lejegyzi a frontkatonák ellenállását, forradalmasodását jelző jelenségeket. A naplóban végig külön társaságként emlegeti a tisztéket, az „urakat", nem titkolva néhányukkal szemben kifejezett ellenszenvét sem, és külön társaságként- saját bajtársait, a szenvedések megsokasodásakor azonban egyértelműen ítéli el a tiszteket, az urak társadalmát és rokonszenvez a velük szembefordulni merő közkatonákkal. Közlésünkbe több ilyen részt bevettünk a naplóból. Az alább következő szövegközlésben a birtokunkban levő naplónak kb. fele terjedelmét közöljük. Szemléletünk szerint bővebben idézzük azokat a részeket, amelyek a háborúval való szembefordulás folyamatát illusztrálják, amelyek Zsitvay mellett más soproni illetőségű katonák vagy csapattestek magaviseletére is rávilágítanak. Távol áll tőlünk, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, közvetlen párhuzamot vonjunk a naplóban található ilyen megjegyzések és a későbbi soproni forradalmi események között, mégis meg kell említenünk, hogy a frontkatonák magaviseletének a magyar forradalmak történetében általában, Sopron'ban különösen jelentős szerepe volt. Sopron a dualista korszakban katonaváros volt. A 33 ezer lakosú városban öt ezred egységei állomásoztak, s ezek mellett még több katonai intézmény is működött itt. (A 48. Károly Ferdinánd közös gyalogezred, három zászlóaljjal, a 76. Salis Sorgio közös gyalogezred mint háziezred, a 9. Nádasdy közös huszárezred 1 osztálya és hadkiegészítése, a 13. közös tábori ágyúsezred, a 18. honvéd gyalogezred 2 zászlóaljjal, a k. u. k. 28. gyalogdandár-parancsnokság, katonai élelmezési raktár, csapatkórház, m. kir. honvéd főreáliskola stb.) A háború éveiben ezen ezredek legénysége természetesen a frontra távozott, ugyanakkor 10 Leírásunk szolgai, betűhív, tehát a helyesírási hibákat is meghagytuk. 267
