Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9

és Rudnyánszky (?) nevű hadifoglyok magyar és német nyelven felszólították hadifoglyainkat, hogy hazatérésük után nálunk a forradalmi eszmét terjesszék. Orosz katonatisztek állítólag olyan kijelentéseket tettek, hogy Oroszországban levő hadifoglyaink át vannak hatva a forradalmi eszmétől, és visszatérésük után ezt mi is tapasztalhatni fogjuk. Igen valószínű, hogy az Oroszországból visszaszökő hadifoglyaink száma a közeli jövőben tetemesen emelkedni fog, és az sincs kizárva, az ilyen forradalmi hangulatú hadifoglyoknak hazatérését orosz részről is elő fogják segíteni, annál is inkább, mert alkalmasnak látszanak a forradalmi eszme terjesztésére. — Ennek megakadályozása érdekében felkérem, hogy .. . intézkedésemig is minden lehetőt tegyenek meg a forradalmi eszmék terjesztése ellen!'"

50 A Budapesten január 18-án kitört és öt napon át tartó általános sztrájk oka tulajdonképpen az volt, hogy a központi hatalmak Németország nyomására húzták-halasztották a breszt-litovszki béketárgyalások előrehaladását és eredményességét főleg azáltal gátolták meg, hogy hódító követeléseket terjesztettek elő Oroszországgal szemben, s ezzel továbbra is bizonytalanná tették a háború befejezését, illetve a várva várt békés megegyezés lehetőségeit. Minthogy a sztrájk már a második napon átterjedt a nagyobb vidéki városokra, elsősorban az ipari központokra, az MSZDP központi vezetősége a sztrájkmozgalom élére igyekezett állni, hogy annak irányát az általa követett politikai vonalvezetés medrébe terelje, összehívatta a szakszervezeti és pártbizalmiakat, s a legfelsőbb fórumok állítólagos megnyugtató nyilatkozataira hivatkozva, lefújta a sztrájkot. — Rendkívül éles bírálatok érték emiatt a pártvezetőséget, és a baloldali bizalmiak a munkabeszüntetés folytatása mellett foglaltak állást, mint ahogyan a vidéki reagálások és visszhangok is azt jelezték, hogy a munkásság elszántságát nem lehet ilyen manőverezésekkel leszerelni, még kevésbé megtörni. Győrrel kapcsolatban az eredeti rendőrhatósági jelentés sajnos nem áll rendelkezésre, de a Népszava január 29-i számában részletesen beszámolt a Kisalföld székhelyén lefolyt eseményekről. Tudósításában többek között a következőket olvashatjuk: „A győri munkásság gyönyörű és impozáns módon nyilvánította meg békeakaratát. Pénteken (január 18-án) este érkezett a hír Győrbe az általános sztrájkról, és szombaton reggel már az üzemekben, a délelőtt folyamán pedig a kisebb műhelyekben, üzletekben is szünetelt a munka. A győri végrehajtó bizottság kimondta, hogy a sztrájk tartama alatt permanenciában marad, valamint együtt marad a bizalmiférfi-testület is. Reggel már a röpiratok tízezrei tudatták a város közönségével, hogy a sztrájk kitört, és délután 3 órára a városháza előtti térre hívta a párt a város közönségét. (Itt a cenzúra egy sort törölt.) A város híres rendőrfőkapitánya kijelentette a végrehajtó bizottság tagjainak, hogy utasítása van a népgyűlés betiltására. A párt vezetősége kijelentette, hogy bármi történjék is, mégis a jelzett helyen megtartja a népgyűlést. (A cenzúra két és fél sort törölt.) Délután újra szenvedélyes viták indultak meg a pártvezetőség és a városi hatóság között, végre megegyezés történt, hogy a párt szónokai rövid beszéd kíséretében ismertessék a sztrájk célját. A városháza előtti téren mintegy 15 000 ember volt együtt, ezeknek három helyen ismertették a napirendet, amely után a tömeg a Haladás Dalkör indulói mellett tüntető menetté alakult át és ment végig a városon a párthelyiségbe, ahol sok ezer főnyi tömeg előtt Wajdits Béla párttitkár ötnegyed órás beszédben ismertette a politikai helyzetet."

41 40 Uo., Főispáni iratok. 8/1918. biz. 41 MMTVD V. 65—66. 254