Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9
az osztályharc módszere gyanánt tekinteni. A békéért való működés pedig csak akkor lehet eredményes, ha nemzetközi irányban és alapon indul meg. A proletárság érdeke azt követeli, hogy a hadviselő államok munkásosztályai támogassák egymást. — Ez az értekezlet kétségtelenül fontos fordulópontot jelent a nemzetközi szocialista mozgalom történetében és mindenesetre azt mutatja, hogy a szocialista munkásoknak legalább egy részében él az a kötelesség: a háború kitörése után mindent megtenni a mielőbbi béke érdekében." 11 Az idézett cikk egyes kitételei már majdnem súrolták azt a határt, amely a lap elkobzását vonta volna maga után, de erre mégsem került sor, mert ezekben a hetekben-hónapokban a rendőrkapitányságok, általában a rendészeti szervek elsősorban a zimmerwaldi kiáltványt, felhívásokat tartalmazó röpiratok ügyében nyomoztak, illetve Győrött és szerte a megyében is nem egy helyen házkutatásokat tartottak. — Szinte elképzelhetetlen, hogy az ezrével gyártott nyomtatványok közül a Kisalföld központjába és vidékére, vagy legalábbis közvetlen környékére ne kerültek volna egyes példányok. Az illegálisan terjesztett és kétségtelenül ügyesen leplezett agitációs anyag azonban véletlenül sem jutott az „illetéktelenek" kezébe. Erről tanúskodik a győri rendőrkapitányság november havi jelentése, amelyben dr. Angyal Armand főkapitány a következőket közölte a főispánnal : „A f. évi 514. biz. szám alatt nyert felhívására bejelentem, hogy a kérdéses mozgalom tárgyában beható bizalmas nyomozást tartottam, a helybeli nyomdák, nyomtatványok elárusítói, hirdetési vállalatok, úgy e helybeli szociális mozgalmak vezetői körében, de eddig semmiféle tünetek itt nem észleltettek, sem ily nyomtatványok, kiáltványok vagy felhívások nem érkeztek. — Azonban ezen mozgalmak továbbra is figyeltetnek és az esetben, ha gyanús körülmény észleltetnék, jelentésemet azonnal meg fogom tenni." 12 — Hasonló értelemben számolt be a polgármester is a megtett biztonsági intézkedésekről, de konkrét eredményeket ő sem tudott felsorakoztatni. Mindezek ellenére kétségtelenül megállapítható, hogy a zimmerwaldi konferencia közvetve itthoni viszonylatokban sem tévesztette el hatását. Az MSZDP vezetősége ugyan nem mert továbbra is olyan nyíltan kiállni, mint ahogyan azt lapjának szeptember 25-i számában tette, sőt egyre inkább azt hangoztatta, hogy a Zimmerwaldból kiindult mozgalom egyelőre még nem időszerű, de a munkástömegek elégedetlenségének fokozódása, a tarthatatlan életfeltételek és munkakörülmények miatt felháborodásának éleződése országszerte észlelhetővé vált, még azokban az üzemekben is, amelyek a legfontosabb hadianyaggyárak listáján szerepeltek. Elég itt talán a budapesti rendőrfőkapitányság ama jelentéseire és a Népszava idevágó tudósításaira utalni, amelyek a következő év február havában kitört bérmozgalmakról (Budapesti Fegyver- és Gépgyár, Pestszentlőrinci Lipták és Tsa, Schlick és Nicholson, Láng Gépgyár) szólnak. 13 Az általános elkeseredés hatványozódásában persze az 1916-os esztendő elején becsempészett újabb háborúellenes és izgató röpiratoknak (elsősorban a Zürichben megjelent „Volksrecht" című szociáldemokrata lap egyik, az osztrák szocialisták helytelen magatartását elítélő kiáltványának 1 '') is nagy része volt, valamint annak az értesülésnek — hiszen a szervezett munkásság hírszerzői úgyszólván mindenről idejében tudomást szereztek —, hogy olasz kezdeményeit MMTVD IV/B. 139—140. 12 GySmL:l. Főispáni iratok. 535/1915. biz. 13 MMTVD IV/B. 157—158. 14 GySmL:l. Főispáni iratok. 30/1916. biz. 244
