Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben

A polgárjog elnyerése nem volt egyszerű formalitás. Folyamodnia kellett érte annak, aki a városban megtelepült, de ezek közül is csak az önálló iparos, kereskedő vagy ingatlannal rendelkező egyén nyerhette el a polgárjogot.

50 Az új polgároknak a város pénztárába taksát kellett fizetniük. Ennek legkisebb összege 6 pengőforint volt abban az esetben, amikor győri polgár fia folyamodott a polgárjogért. A mesterségre felvett egyéb egyének 12, az általában gazdaságra felvettek 50 pengőforintot fizettek. Minden új polgár köteles volt a világítási és a tűzoltó szerek beszerzési és fenntartási alapjához is hozzájárulni (az előbbire 1—1 pengőforinttal, az utóbbira 1843-ban 17 személy együttesen 28 forint 42 krajcárral), továbbá a szegények intézete és a szegény betegek háza javára is még külön 1—1 pengőforintot fizetnie. 1846-ban a választóközönség arról is intézkedett, hogy a kisdedóvó fenntartására aláírási ívet kell nyitni, s a letelepedni szándékozókat vagy a polgárjogért folyamodókat az adakozásra fel kell szólítani.

57 Az új polgárokat a választóközönség az ún. kántori (negyedévenkénti) üléseken „letett hitük után" vette fel a polgárok közé, egyúttal határozott a fizetendő taksa összegéről is.

58 Az 1820-as években a város még ragaszkodott ahhoz, hogy a „polgári szabadsággal járó jussokat" illetéktelenek ne élvezhessék. így a polgárjoggal nem rendelkező egyéneknek mesterség űzését, kereskedőtársulásokban való részvételt, üzletek nyitását nem engedte meg.

59 Arra is akadt azonban példa, hogy a polgárjoggal járó kiváltságot a város a polgárok leszármazottainak engedélyezte anélkül, hogy azok a polgárjogot maguk is megszerezték volna. 1823-ban Czehmeister Terézia folyamodott a polgárjog elnyeréséért. A választóközönség a kérelem teljesítését elhárította, de a folyamodónak megengedte, hogy mint polgár árvája élhessen a polgári jussal, s borait maga mérhesse vagy más által mérethesse.

60 1846-ban a város már a polgárok bormérését is megadóztatta, jóllehet a polgárjoggal a bormérési kiváltság is együtt járt.

61 1841-ben a választóközönség arra is felfigyelt, hogy a polgárok hajdúkkal, sőt gyakran gonosztevőkkel zárattak össze. Felszólította tehát a tanácsot, hogy az elítélt polgárok számára olyan helyet biztosítson, amely ,,büntetésül szolgáljon ugyan, de mégis a polgárokat az illendőség rendszabásán alul ne alacsonyítsa".

62 A kiváltságok mellett a polgárjoggal terhek is párosultak. A polgári kompániában viselt uniformist a tagoknak maguknak kellett elkészíttetniük, amitől 1819 óta szabadulni akartak.

63 Néhány évvel később a polgárok az éjjeli „pat56 Mályusz E., A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. A bécsi Magyar Történeti Intézet Evkönyve. (Bp.

5 1931.) 227—228. 57 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1846. jún. 5-i 51. sz. 58 OL 1848—49-i minisztérium. Belügyminisztérium. Közig. 1848. évi 30/3. sz. — A taksa összege Győrött 1764-ben polgárfi után 12, magyar kérelmező esetén 24, idegen kérelmező esetén 32 forint volt. A bécsi udvar — a városok lakóinak számát növelni óhajtván — a taksa összegének mérséklésére törekedett, s ennek keretében a polgárfiak által fizetendő összeg változatlanul hagyása mellett magyar kérelmező taksáját 20, az idegenekét 24 forintra csökkentette. A rendelkezés ellen az 1770-es években — több más várossal együtt — Győr is tiltakozott. Kállay i. m., 66—68. 59 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1819. szept. 15-i 7. sz., 1822. dec. 18-i 4. sz. és 1822. febr. 27-i 4. sz. 60 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1823. febr. 29-i 310. sz. 61 OL Ht. Dep. Civ. 1846. évi 26/12. sz. 62 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1821. márc. 14-i 2. sz. 63 Uo., 1819. dec. 15-i ülés. 236