Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben
A tisztújítások — miután megtartásukra felsőbb helyről az engedély megérkezett — hagyományos külsőségek között zajlottak le. Az elnöklésre kiküldött királyi biztost a város mindig ünnepélyes pompával fogadta, amit a székesegyházi Veni Sancte és mise követett. A tisztújítást elrendelő felsőbb parancsot az 1820-as és 30-as években a magyar mellett még német nyelven is felolvasták. A királyi biztos beszédét általában teljes terjedelmében megörökítették a tisztújításról készült jegyzőkönyvben. A szavazás a választóközönség üléstermében zajlott le. Az egyes állásokra 1829-ben még a királyi biztos önhatalmúlag jelölt 2—3 személyt, az 1846-ban megtartott tisztújításkor Bezerédj Ignác királyi biztos (ménfői birtokos, 1/836 óta maga is győri választópolgár) — a királyi biztosi jogok sértetlen fenntartásának hangoztatása mellett — a jelöléshez már ajánlásokat kért a választóközönségtől és a tanácstól. A választásokat golyókkal ejtették meg, amelyet a szavazók egy e célra készített ládába dobtak. A megválasztott személy tüstént letette az előírt esküt, hacsak előbb rokonsági akadály alóli felmentést nem kellett kérnie. A főbíró a választás előtt ünnepélyesen visszaadta hivatalának jelvényeit: a buzogányt, a város pecsétjét és a levéltár kulcsát. A tisztújítás első napján a főbb tisztségviselőket és az új „hatvanszemélyeket" választották meg, a második napon a kisebb hivatali állásokat töltötték be. A tisztújítás a székesegyházban tartott hálaadással fejeződött be, amelyre a királyi biztos a választóközönség, a tanács és a polgárság díszkíséretében vonult át. 42 A tisztújításokon egyhangú választás csak ritkán fordult elő. 1836-ban Bezerédj Ignácot szavazás nélkül választották meg a választóközönség tagjává 43 , 1846-ban pedig e testület ugyancsak egyhangúlag kérte fel Ecker Jánost a földbirtoki hivatali tisztség, Bugly Pált pedig a belvárosi főhadnagyi teendők vállalására. 44 1829-ben a választóközönség és a tanács kérésére a királyi biztos a fertálymestereket választás nélkül hagyta meg tisztségükben. 45 Feltűnő, hogy a főbb tisztségviselőket és a szenátorokat olykor nagy szavazattöbbséggel választották meg, ami annak lehetett következménye, hogy a választópolgárok e helyek betöltésének személyi kérdéseit maguk között már jó előre megbeszélték. 1829-ben Rába Istvánt 45 szavazattal (54-ből) választották meg főbíróvá, Steffanits József városkapitány 39 (54-ből), Ecker János szószóló 38 (50-ből) szavazatot kapott. A következő, 1831. évi tisztújításon Rába István 39 szavazattal (50-ből), Steffanits József pedig 37 szavazattal (50-ből) maradt meg tisztségében. 1836-ban Zánthó Mihályt 47 szavazattal (53-ból) választották meg kapitánnyá, Tomantsek Ferencet 44, Beké Ágostont 45 (51-ből) szavazattal szenátorrá. Az 1846. évi tisztújításon a főbíróvá megválasztott Steffanits József 52, a polgármesterré lett Anvander Ferenc 38, Hergeszell Ferenc városkapitány 37 szavazatot kapott (mindhárom 59-ből). Ugyanezeken a tisztújításokon előfordultak egészen szoros választási eredmények is. Az 1829. évi restauráció alkalmával Szakáts Mihály 25 szavazattal (54-ből), azaz csak relatív többséggel lett polgármester (mellette Steffanits József 24, Anvander Ferenc 5 szavazatot kapott). Nem lehetett egyöntetűen népszerű Czech János szenátor sem, mert 1831-ben 25 szavazattal (50-ből) választották meg polgármesterré (mellette Szakáts Mihály volt polgármester 10, Steffanits József pedig 15 szavazatot kapott), 1836-ban pedig mindössze 22 szavazat42 Az 1829. évi tisztújításról beszámoló található: OL Ht. Dep. Civ. 1829. évi 26/75. sz. 43 OL Kamarai Lt. Civitatensia. 1836. évi 25. kf. 25425/1. sz. 44 OL Ht. Dep. Civ. 1846. évi 26/58. sz. 45 Uo., 1829. évi 26/75. sz. 231
