Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

városban (ötvös, aranyműves, kőfaragó), akiknek szolgálatait — mint a káptalani számadáskönyvek mutatják — főként a földesúri udvartartás vette igénybe.

76 Jellemző, hogy az élelmiszeripart, a középkori városiasodás egyik jelentős fokmérőjét csupán a mészárosok képviselték. Az önellátást biztosító mezővárosi gazdaságok ennél fokozottabb differenciálást nem igényeltek. A mészárosok céhe, amelyet 1540-ben említenek először, bizonyára már több évtizedes múltra tekintett vissza, s valószínűleg elsők között jött létre a mezőváros céhei közül.'

7 Feltételezhető, hogy a mészárosok már ekkor is foglalkoztak marhafelhajtással, kereskedelemmel, s a helyi iparosátlagnál magasabb számuk ezzel függött össze. A későbbi évtizedekben a végvári katonaság növekvő hússzükségletei és a nyugatra irányuló marhakereskedelem jelentősen erősítették helyzetüket, sőt a város egyik vezető rétegévé emelték őket. Az önálló mészárosok mellett még a káptalan is tartott fenn saját kezelésű, földesúri mészárszéket, amelyet időről időre bérbe adott. így volt ez 1528-ban, amikor a káptalan a külvárosi, Szent Benedek utcában György mészárostól megvette mészárszékét, és abba Lázár mészárost helyezte bérlőként.

78 Az ipar egyes ágazatainak esetében is megállapítható volt a kereskedelemmel való közvetlen, szoros összefonódás, ami mutatja utóbbi gazdasági fontosságát. Miként a fejlődés kezdetén a kereskedelem segítette Győrt a mezővárosias fejlődés útján, úgy e gazdasági tényező őrizte meg 1526 után a mezővárosok sorában, s tette kétszáz év múltán valóban várossá. Az átmenő forgalom és a helyi piackörzeti központ a kereskedelem minden ágában lehetőséget nyújtott a kibontakozásra, de leginkább már ekkor is a gabona- és marhakereskedelem teremtett forgalmat a győri vásárokon. Előbbire utal a város egyik vásárterének „Búzapiac" elnevezése, míg utóbbira számos közvetlen és közvetett adat. 1509ben Sáfár István győri polgár 190 forintról állított ki kötelezvényt hejkedi és vásároshelyi jobbágyoktól vásárolt ökrökért.

79 Nem kellett azonban messzire utazni a kereskedőknek, hiszen nyilvánvalóan a győri határban legelő gulyák (mint Szaniszló molnár 80 ökre) jelentős része is kereskedelmi forgalomba került. Győr környékén pedig ugyancsak találkozunk már ekkor a szarvasmarhatenyésztéssel, amit a dikális összeírásokban szereplő nyalkái, őrsi, mindszenti, tápi stb. marhapásztorok jeleznek.

80 Az átmenő szarvasmarha-kereskedelemről az 1544-es városi sérelmek tájékoztatnak, amikor felpanaszolják, hogy a végvári tisztek külön vámot csikarnak ki az idegen marhakereskedőktől, s ezért sokan elkerülik a várost.

81 Ha nem is beszélhetünk még a nyugati marhahajtás egyik központjáról, miként a 16. század második felében, feltételezzük, hogy a meglevő augsburgi, nürnbergi, bécsi kapcsolatok éppen az állatkereskedelemmel állhattak összefüggésben. [Nürnberg: 1536-ban Wilhelm Schindler polgár 216 forintot kölcsönzött részletfizetésre (abdai) Molnár István győri polgárnak ; Augsburg: 1534-ben Konrád Ratt polgár 118 forintot kölcsönzött (abdai) Örsi Tamás győri polgárnak.]

82 Esetenként egy-egy külföldi kereskedő rövidebb-hosszabb időre meg is telepedett Győrben s házat vásárolt a városban, esetleg beházasodott a mezővárosi polgárok közé. 1539-ben Konrád bécsi kereskedő, egykori 76 Ld. Bedy V., Adalékok... 77 GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. I. k. 46. 1. 78 GyKML Számadáskönyv II. k. 1. 1. 79 MTA Kézirattár Czech gy. 15/III. 8. sz. Vö. Bedy V., Győr kereskedelme a XVI. és XVII. században. Győr szab. kir. város négy évfolyamú női felső iskolájának tizenkettedik évi értesítője az 1926—27. évi iskolai évről. (Győr, 1927.) 80 GySmL:l. Filmgyűjtemény Dikális összeírások 1535. év. 81 GyKML Th. 14. N. 2392. 82 Nürnberg: GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. I. k. 16. 1. Augsburg: uo. I. k. 4. 1. 14* 211