Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Kalmár M.: Győr barokk tere

a telkek felsorolása. Az első öt telek után egy 2,5 öl

39 széles közt jelez a felvevő. A köz utáni telekszélességeket összeadva a Gregoroczky-telekig mintegy 10 ölnyi szakaszt kapunk. Ha most megvizsgáljuk az 1617-es telekkönyv erre a szakaszra vonatkozó adatait, akkor látjuk, hogy a talált arányok mellett az a bizonyos köz a Borbély- és a Torkos-telkek mellett haladt északi irányban/

10 A többi adatot is felrakva meghatározható a Széchenyi tér egykori déli oldala. Mindkét felmérés pontosságát dicsérik a szinte „lábra" megegyező méretek. A nyugati oldal rekonstruálásánál a kiindulópont a császári harmincadterület volt. Ez ötven év múlva ugyan nagyobb lett, de továbbra is a tömb ugyanazon sarkán maradt/

11 Ez az oldal sem változott a mai napig, legalábbis a tömbök nagyságát tekintve. Annál nehezebb a másik két oldal meghatározása. Az északi oldal, mely ma a legszebb és legjelentősebb, ebben az időben rendkívül szűkös és zsúfolt volt. Ezt a területet kalmárok, iparosok, markotányosok lakták. Az 1567-es telekkönyv is összefoglalóan Kalmár utcának

42 nevezi, ez még így is túlságosan kiterjedt terület ahhoz, hogy egyértelműen és könnyen felismerhető legyen. A telekkönyvből kitűnik, hogy ezen az oldalon, a „Piacon" lakott a profosz, a Wachtmeister és még néhány polgár, illetve markotányos. A telkeik által megbatározott tömbszélességek (kb. 12—14 öl) megegyeznek a mai helyzettel, viszont sokkal bonyolultabb telekállapotok voltak. A keleti oldalon nem szerepel a káptalani vendégfogadó/

13 Ez az oldal ekkor kapta meg a mai formáját. Ezt bizonyítja a mai Liszt Ferenc utca 1. szám, ahol is az Alsoky-féle „Curia Nobilitatis" 1565-ben épülhetett. Ez a saroképület zárta le azt a kő nyíláskeretes épületsort, amelyet ebben az időben a tér keleti oldalának számíthatunk. Az 1567-es telekkönyv szerint ezek az épületek nem egyenlő mértékben rongálódtak meg a tűzvész alkalmával. Feltehető, hogy ennek az oldalnak a ferdesége a különböző időpontokban újraépült házak miatt alakult ki.

44 A rekonstrukció szerint 1567-ben a következő polgárok telkei néztek a térre: 1. Neu markotányos 5,0X4,0 öl nagyságú telke; 2. Szabó János, 5,0X6,0 öl; 3. Prosperger Gáspár polgár, 3,0

X6,0 öl; 4. Fenger Ottó, Téglás János, Deák Bálint, Rigel Farkas, Haurer Bertalan, Wildersich Miklós, Kalmár Balázs, Szabó János és Benedek, Ralinger Pál, a regensburgi szakács, László deák, Ratzendorfer, Szabó István és Ferenc, Drinko Albert, Khestenberg Ferenc bécsi polgár által lakott telkek közül a tér felé esők; 5. Kolos János huszár, 3,5X13,0 öl; 6. Ferdinánd cseszneki várkapitány, 10,0X13,0 öl; Nyereggyártó katona, 7,0 X 3,5 öl; 8. ?, 6,5 X 3,€ öl; 9. Somogyi János, 3,0 X 4,0 öl; 10. Gregoroczky 39 A középkori utcákra jellemző méret, de hogy a vékonyabbja, azt bizonyítja a „köz" elnevezés. 40 Borbíró V.—Valló I., i. m., 1617-ben Szt. István utca, ma Iskola utca. 41 A rekonstruált telekrajzok szerint a mai Lenin út és Kazinczy utca sarkán. 42 A rekonstruált telekrajz szerint a Kalmár utcához tartozott az a terület, amelyet ma a Jedlik Ányos utca, a Széchenyi tér, a Rákóczi Ferenc utca és a Rózsa Ferenc utca határol, valamint ugyanide tartozik a tértől keletre elhelyezkedő tömb. Nevét az itt letelepedő kereskedőkről, markotányosokról kapta. 43 Villányi Sz., i. m., ezen a területen a többi épületet tekintve is nagy volt a tűzkár. Talán az épület nem jelentős maradékát nem akarták megújítani. A mögötte levő területet is összefoglalva említi, közülük sok már újjáépítés alatt volt. 44 Villányi Sz., i. m., Győr helyszínrajza és telekviszonyai, 1567-es telekkönyv — utal az épületek eltérő állapotára. Például „László deák" háza boltozott, falai épek, tetőt javítják. A többi épület jobban vagy kevésbé rongálódott. 183