Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Kalmár M.: Győr barokk tere

és a környező települések felé. Ezek ma a Duna-kapunál

20 a Dunakapu tér, Köztársaság tér a Bécsi-kapunál,

2

^ a Fehérvári-kapunál

22 a sokáig Szt. Márton nevet viselő utcabővület; ma a Lenin út része. Ezek beilleszkedve a város utcarendszerébe, egy új forgalmi csomópontot eredményeztek, ezúttal a város közepén, ai. közel szabályos utcák által határolt, közel szabályos négyszög alakú teret. Hendkívül érdekes, Szervesen együtt élő térsorozat jött így létre.

23 A Széchenyi tér elhelyezkedése tehát indokolt, nagysága viszont annál kevésbé. A túlméretezetts^g különösen akkor szembetűnő, ha megvizsgáljuk a középkori város, telekviszonyait : a török időkben gyakori volt a 2,5 X # öles telek.

24 1720-ban — körülbelül azonos területen — 7200 lakosa volt Györkiek. 1707-ben 7,7 fő jut- egy családra és^ 4,5 fő júVegy szobába.

25 Pedig ekkor már jelentős települések voltak-falakon kívül / /1 ' * / Gyor abban a szerencsés helyzetben van, hogy 1566-tól kjfezdve lényedében ismerjük telek viszonyait. Ez.' korábbi időkre vonatkozóan *csak szórványosan ismert:6 Valószínű, hogy a váraljai -település kiÉiakulásánaffe kezdetén 'még szó sem lehetett térről. Mint légifelvételt tekintve ,'á város térképét, szembetűnik, hogy még a középkori városon belül is mennyire nem egyforma az utcákk£il határolt tömbök nagysága. Legnagyopb, a, felaprózódás a Káptalandomb területén, ezután a. téréázaki, majd a nyugati »feléhez csatlakozó városrészek következnek, vég^L^a- déli és a legzavartalanabb.'keleti épületcsoport.,Ez^lélos^tás érvényes a középiori 'vár egész területére^/ A telekfelaprózódás ncrhcsák Győr területén változó; hanem így van ez mindern történelmi városjmaggal rendelkező városnál. Az idősebb városész telkei öröklés,- adásvétel, de ä kezdeti kisebb teíekméretek miátt^is inkább ferdar^plodfe^." -, M t/iJ / / J>A~•--•/•''••/Isinerve a középkori Péá^e,^ zsúfoltságát; neA

}

yaWszJhű,/nogy az ilyen egyenetlenségek sokáig megmâ^adn%j4.'volrxâ.- Azonban a^is^alószínű/hogy a vagyonosabb rétég képviselői csak másotteprban* kerülték* a falakon kívülre, és ott viszonylag nagyobb telkéfeét kaptak. jN^?^**^^** / A teleknagyságok ilyen módon alátáratasztják ázt, hogy a Káptalandombon kívüli terület először *k-becsa|}akö

Z

Q,^tYúllalak,fentén fejlődött ki. Biztos tehát, hogy az új. városrész kialakulásával .a^feét.terül^t kapcsolódásánál könnyen jött /-• ' < ' "s^"—^-^^w /f 'I . 20 £. A- Magt\ottï~F. Bai$fi,~&-m,^ 1561 között a ^Mqfltesanto'; (Szentdombi) és a Dunabástya között volt. UayaniiHretii "'agilisában «Salm Egon győri várparancsnok, Taunháuser György haditánáesos, Pietro Ferrafeoseb Icirálj^i építész jelentése á szakértői .szemléről utasításokat ad á

k további/ teendőkre : „A ^r nyugati oldalán a Bécsi-, délen a Székesfehérvári-kapu -ébüí,* ellenben szükségtelennek,látszik à Montesanto és a Duna-bástya-'Tcöfött levő kapu, mely helyett a Duna-- és a Kmstély-bástya közötti úgynevezett »neAecáa« épüljön,ki rendes kapuvá." Ami "csakhamar meg-4s valósul. 1564-ben emMik/ v •".•'/ ^\_ V^-*--^ 21 Borbíró V.^VcfiÍó- í.,^k m.', Győr első kapuja sokáig — a XÍX^ századig —- viselte a város cphepéx.<:'.„ •>" ' *& . V "\ \ * s f^*

0

^ 22 Borbír ó/V.yAf, állóul.,,,-i. m., Győr második kapuja, 1792-ben tűztornyot., építettek rá, ame^et 18t)4-ben.vele együtt lebontottak: * *.. « [ "

A

\"

%1

> 2'.iBtf§ám^F., "Tétek és> utcák művészete (Budapest, 1960), í;ámutat a mai* Köztársaság tér^á? a,Széchényi tér az Alkotmány utca által létrejött kapcsolatára. Ugyanez ér•g^^enyes/lehetett-'a Duáakapu tér felé a Czüczor utca révén. így hármas tetegyüttes alakulhatott ki. •-.,,/. . ' , ; 24 Villmyi Sz., i. m., korabeli mértékegységet alkalmaz (egy bécsi láb 32 cm; 6 láb egy bécsi öl — egyenlő 1,9 m, virga regalis 10 láb — egyenlő 3 m 16 cm). 25 Borbír ó-iV.^y álló .;íii,

;

i

í

.^^

/

sa^^.if^h^^^ja

;i

^J4flyi- Sz,

;i

idegßttj rn^uyét^ de további számítást is közöl. [ß>|;-ií-;vni: •;: igaiiÍ9SÖ3 26Sor;bíifó^;y,i¥^WÍl4ifeiJíí'jn.<í a^omb^aÄ \^ají^^|^syéte}^,^rj|odj^,^9ián határozza meg. uqßA-hwrihA^ .01 .-artuU .6 ,-iaoàa .8 Î80 »si