Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Tompos E.: Sopron címeres műemlékei
29., kőműves és Szeder u. 8., asztalos). Az Arrabona 10. évfolyamában ismertettem. 5 ' 1 Belvárosban látható, nagyrészt főúri címerek a szakirodalmunkból közismertek, ezért csak felsorolom őket: a Beloiannisz téren, 5. sz.: a volt Sopronvármegye, 7. sz. ún. Tábornokház: Lackner, 8. sz. Storno-ház: gr. Festetics. Előkapu 11. sz.: a régi magyar címer nyilván az itt állott városkapun lehetett. Háromház tér 2.: a legutóbbi renoválásakor kibontották azt a gótikus követ, melyen két címer volt. A jobb oldaliban egy felfelé mutató nyitott körző, a másikban 3 stilizált liliommal díszített pólya. 55 Templom u. 1. sz. : az ún. középkori terem egyik fülkéjének zárókövén az Agendorfer család három levélből összetett címerét láthatjuk, a késői gótika korából. 2. sz.: Esterházy, 8. sz.: Megyesi Schwartz-ház. Kolostor u. 3. sz. (az Űj utcai bejárat hasonló): gr. Starhemberg. Szükségesnek tartom viszont néhány olyan emlék leírását, melyek történelmi vagy heraldikai szempontból különlegesek és fontosak. Belvárosunk látogatóit érdekelheti — főként a németeket —, hogy miért van a Szent György u. 12. sz., ún. Eggenberg-ház kapuja felett a Brandenburg választófejedelmének a címere? (30 . ábra, a 31. ábra a magyarázó várrajz.) 56 Kérdésükre a választ az adja meg, hogy a Wesselényi-összeesküvést ürügyül felhasználva a bécsi kormány az egész országban betiltotta a protestánsok istentiszteleteit. Egyetlen kivételt az említett lakóház képezte, ez is csak azért, mert Eggenberg János Antal hg. özvegye, született Hohenzollern Anna Mária hercegnő volt, és mint ilyen, Frigyes Vilmosnak, a „Nagy Választófejedelemnek" a nagynénje. 57 Frigyes Vilmos 1685ben engedélyezte, hogy a berlini császári és francia követségeken — a követ személyes jelenlétében — katolikus misét olvassanak. A látszólagos vallási tolerancia tehát egy viszonosságon alapuló csereüzletet, takar. 1697-ben azonban visszavonta a császári követségre vonatkozó engedélyét, mert a követ elmulasztotta a misén való részvételt. 1709-től azután a berlini katolikus hivők Krausengasse 47. sz. házban szabadon gyakorolhatták a vallásukat. 58 Az udvar első emeleti árkádsorának a közepén elhelyezett, kőből faragott szószék alsó részén pedig a Hohenzollern család ezüsttel és feketével négyeit címerét láthatjuk. A brandenburgi címer annyira komplikált, hogy a sok-sok sast és griffet tartalmazó mező — melyek mind egy-egy tartományt jelképeznek — jelentésének megismerésére szükségesnek láttam egy külön vázlat készítését. A pajzs sokosztású, elméletileg minden pajzsmezőhöz tartozna egy sisak, itt azonban csak hetet faragtak ki. Ez is nagy feladat elé állíthatta a kőfaragót. 1. Brandenburg őrgrófság. Ezüstben vörös sas, melynek szárnyait arany lóherevirágok díszítik. Sisakdísz: nyitott fekete szárnyakon az arany lóhere. 2. Poroszország. Ezüstben fekete sas, fején és nyakán arany koronával Sisakdísz: a sas. 3. Magdeburg hercegség. Pirossal és ezüsttel vágott. Sisakdísz: fiait vérével tápláló pelikán. 4. Kasub tartomány. Aranyban fekete griff. 5. Stettin hercegség. Kékben piros griff arany koronával. 54 Tompos E., Címeres céhemlékek a soproni múzeumban. Arr. 10. (1968) évf. 118— 119. o. 55 Heimler K., Sopron műemlékei I. Belváros. Sopron, 1943. 159. old. 56 Heimler, i. m. 118. old. — Mihályi E., Sopron renaissance és barokk stílusban épült házai. Sopron, 1915. 21. old. 57 Hübner J., Dreyhundert und drey u. dreyßig Genealogische Tabellen. Leipzig, 1708. 242. és 181. t. 58 A berlini Geheimes Staatsarchiv közlése alapján. 165
