Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Tompos E.: Sopron címeres műemlékei

el, hogy az eredeti címeren is így volt-e, azt ma már nem tudjuk eldönteni. (20. ábra.) Sowitsch Ábrahámné, szül. Preining Zsófia, élt 1626. márc. 8-tól 1685. dec. 29-ig. Férjének címere: süvegezett, alul a középen ágaskodó ló, a két felső mezőben a pajzs széléből 1—1 ruhás kar nyúlik ki és lándzsát tart. Sisakdísz: nyitott szárnyak között növekvő ló. A Sowitsch (Sobitschnak is írták) családot még három szép sírkő képviseli a múzeumkertben: Kristófé, aki negyven évig volt evang. lelkész Sopronban, meghalt: 1692-ben, 70 éves korában. Valószínűleg a fia — ugyancsak Kristóf — végrendelete maradt reánk.

40 Ebben a feleségére 60 lat ezüstöt és az „apai" könyvtár egy részét hagyományozta. Részörökösök lettek testvérei, Julianna Rozina, Dallen Dániel bécsi polgár és kereskedő neje, valamint Zsuzsanna Krisztina, a soproni evang. prédikátor, Meiszner Mihály felesége. Ábrahám, a belső tanács tagja, meghalt: 1696., sírkövén nincs címer, de az itteni kőfaragó-iskolának annyira jellegzetes alkotása, hogy jónak láttam közölni. (21. ábra.) Végül Sobitsch János Pál gyógyszerész, meghalt: 1706. okt. 15-én, 49 éves korában. A Fehér Angyal gyógyszertár tulajdonosa volt. Vele egy sírban nyugodott neje, szül. Stockinger Anna Erzsébet, meghalt: 1720. márc. 31-én, 52 éves korában. A Stockinger-címert már ismertettem.

41 A kert főbejárata mellett jobbról két címer volt, melyek nem a temetőből, hanem lebontott házakról kerülhettek ide, hogy melyekről, az sajnos ma már nem állapítható meg. Rindsmaul nevű stájer család címere: négyeit, szívpajzzsal. Ennek fekete mezejében ágaskodó arany medve, nyakörvvel és lánccal. 1. és 4. feketében 1—1 befelé néző vörös ökörfej. 2—3. kékben 3 (2, 1) arany korona. A pajzson három, rostéllyal ellátott koronás sisak, a középső 3—3 arany koronával díszített, nyitott kék szárnyak között a növekvő arany medve. A két szélső sisakon befelé néző nyakból látszó vörös ökörfejek.

42 Ez a kőből faragott címer a háborúban megsemmisült. Sintzendorff, ugyancsak stájer grófi család, melyet hazánkban is honfiúsítottak.

43 Címerét a kőfaragó három, két kisebb és egy nagy pajzson véste ki. A középső nagy pajzs vágott, felül pirosban Nagy Károly császár arany koronája, annak jeléül, hogy a család a vesztfáliai béke óta a német birodalom örökös kincstárnoki méltóságát viseli. Az alsó rész kékkel és pirossal ismét vágott, felül (a kékben) egy, alul két ezüst négyszög, ez volt az ősi címer. A jobb oldali kis pajzs tévesen hétszer vágott (tulajdonképpen pirosban négy arany pólyát kellene tartalmaznia, ez jelképezné a Rheineck grófságot, melynek megszerzésével a család a birodalmi grófok közé emelkedett). A bal oldali pajzs négyeit, 1. és 4. ezüst mezőben kiterjesztett szárnyú fekete sas, a 2—3. piros mező pajzsfőjében arany koronán ülő liba. A pajzsfő alatt ezüst mezőben négy piros pólyának kellene lenni, de ezekből a soproni kövön csak egy maradt meg. Ezt a címert a kihalt Lapitz család birtokaival örökölték, akik viszont a magyar történelem40 Payr S., A soproni evangélikus egyházközség története. Sopron, 1917. 360. old. Sowitsch Kristóf, atyja Sowitsch Simon, Neukirchenből Sopronba telepedett kereskedő és Kodritz Teodóra házasságából született. Jogi és teológiai tanulmányokkal 10 évet töltött Königsbergben. 1657-ben Foggier János bécsi kereskedő leányát, Borbálát vette feleségül. Fiának végrendelete a Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltárban van. Test. Lad. S. Fase. VII. Num. 370. 1695. jan. 8. 41 Tompos Polg. cím. i. m. 271. old. 42 Kraßler, i. m. 162., 229., 256., 259. és 289. old. 43 Nagy I., i. m. X. k. 213. old. 159