Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

D. Askercz É.: Polgári otthonok a 17–18. századi Sopronban

ritkán található itt. A székek pedig — tekintve, hogy könnyen mozgathatók — nem jellemezhetik a különbséget, bár szám szerint ezekből is kevesebb található a lakókamrákban. A lakószobák berendezése sokkal egyértelműbb képet nyújt. A szobák mindig futhetoek voltak, és méreteik is nagyobbak a mellettük levő kamrákénál Berendezésük sokkal kevésbé zsúfolt, mint amazoké. Általában van benne ágy — esetleg több is —, találunk a lakószobákban a nagyméretű tárolóbútorok mindegyikéből, csak éppen kevesebbet, mint a kamrákban. Az asztal és a pad vagy padok, valamint a székek is itt vannak nagyobb számban. Ezen túl pedig azt mondhatjuk el, hogy a szobákban felvett bútorok között gyakrabban találunk olyat, melynek vagy a faanyaga, vagy a kivitelezése jobb minőségű. Erre példa, hogy a 17. században feljegyzett intarziás (eingelegtes) ládák mindegyike szobában állt, mint ahogy az ágyak közül is azok, melyeknek pl. finomabb vagy drágább volt az ágyfüggönye. Magukból a berendezési tárgyakból is az következik tehát, hogy a szobák a berendezettebbek, a két helyiség közül ezek lehettek a társadalmi érintkezés színterei is. Ez utóbbi megállapítást nem befolyásolja, hogy a szobákban is mindig találunk ágyat vagy ágyakat. Ez a berendezési szokás bizonyos mértékig „régies", de ugyanakkor e korban általános is igen ismerős a németalföldi egykorú ábrázolásokról, ahol nagyon gyakran látjuk a polgári életet ábrázoló képeken egyéb tárgyak között a reprezentatív megjelenésű mennyezetes, függönyös ágyakat is. Itt kell megjegyeznünk, hogy ezek az agyak valóban dekoratív darabjai lehettek a berendezésnek. Az őket befedő drapériák elrejtették az ágyneműt, „szalonképessé" tették ezeket a bútorokat 100