Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
lelet alig került elő, legfeljebb a 26. sír sárga csuprára és sárga betétes fekete gyöngyére hivatkozhatunk. A 70. sír ovális, egybeöntött fülbevalója csak nagy óvatossággal vonható ide, hiszen bronzlemezből kivágott lyukvédővel került elő. A temető vizsgált részét a VII. sz. végére— VIII. sz. elejére keltezhetjük. A tájolás időbeli változására ezekből az adatokból alig következtethetünk, a viszonylag korai jellegű sírok (13., 16., 17., 25., 64., 66., 68., ül. Lovas E. feltárása) általában valamivel magasabb értékekkel szerepelnek (39—45°), mint a kissé későbbiek [(33—40°), ide soroltuk a 14., 22., 26., 38., 4L, 65. sz. sírokat]. A viszonylag szűk időhatárok között használt temetőrészben tehát a tájolás lassú, ÉNy-tól É felé haladó eltolódásával kell számolnunk. Az eltérő tájolású sírok a temetőtérképen nem különülnek el. (1. tábla 1.) 3. Bősárkány. K—Ny tájolású sírok? 28 4. Csorna-Ebágya dűlő. Ny—K tájolású sírok. Koruk bizonytalan, valószínűleg IX. sz.-i 2!) . Egyetlen edény került a múzeumba (ltsz. 64.184.1., 2. ábra). A korongolt, kis ívtávú hullámvonalköteges és egyenes volnaköteges díszű edény (fenekén csaphely) Deák Márta szerint IX. sz.-i, de későbbi is lehet. 5. Csorna-Hosszúdomb. Ny—K tájolású sírok a IX. sz.-ból 30 . Sajnos azt már nem sikerült hitelesíteni, hogy a VIII. sz.-i temetőrész és a IX. sz.-i sírok a tájolást illetően hogy viszonyulnak egymáshoz. A VIII. sz.-i temetőrész a feltárt síroktól Ny-ra feküdt, Csillag József, a bánya gondnoka szerint ugyanolyan helyzetben találták a sírokat, mint amiket feltártunk (azaz Ny—K irányban). Az első ásatásból 31 mért adatok nem állnak rendelkezésünkre. A térképről való visszamérés a napló szövegének többször ellentmond (9. sír, napló: DNy—ÉK, térkép: Ny--K, 90°, 15. sír, napló: DNy—ÉK, térkép: Ny—K, 87°). A rendelkezésre álló a de -,ok : 28 Nemcsak a tájolási adat, de a lelőhely idetartozása is kétséges. Csallány D. — Kövér F. J. alapján felvett — telepadatát (Csallány D., Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa, Bp. 1956, 108.) Radnóti A. jogosan kritizálta: Radnóti A., recenzió, Arch. Ért. 83 (1956), 239. Ö viszont a soproni LFM adattára alapján, de szintén ellenőrzés nélkül idézett levélre hivatkozik, amelyben azonban az „avar" meghatározás erősen kétséges (késő római kori és egyéb — őskori — leletekről van szó: LFM RA 119. sz.). Némi halvány lehetőséget nyújt az avar korhoz kapcsoláshoz a Nováki Gyula által gyűjtött adat (LFM RA 119. sz., Smuk A. lozsi gyűjteményéről) : „Akkoriban" igen sok sír került elő Bősárkány és Maglóca között, köztük 6—7 csontváz „ülve". Az adatközlő szerint a fej mindig K felé volt. Több durva agyagedény is előkerült. Mindez elég bizonytalanul enged az avar korra következtetni, ehhez járul, hogy Nováki az említett gyűjteményben levő kétoldalas fa (?!) fésű leírásakor mondja el. 29 Deák Márta jelentése (1956, VII, 12. XJM RA 87—68) öt edényes sírról tud, bemondás alapján kardot és egyéb fémtöredékeket említ. Biró Endre 1956. évi jelentése [Arch. Ért. 85 (1958), 89.] 22 sír feltárásáról számol be, közülük háromban volt lelet: hullámvonalas edény, vaskés, pávaszemes gyöngyszem. A feltárás dokumentációját nem sikerült felkutatnom, a tárgyak nincsenek múzeumunkban. Mindez nem mondana ellent honfoglalás kori keltezésnek sem, mégis inkább IX. sz.-inak tűnik. 30 Rövid jellemzése: Tonika P., i. m., Arrabona 14 (1972), 66. 31 Faragó Sándor leletmentése, 1963, XJM RA 93—68. / 13
