Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
Tájolási átlaguk 35,7°, a szélső értékek 3° és 104°, az adatok zöme a 22/26 és 42/46 fokos osztályok között helyezkedik el. A késői sírok átlaga valamivel kisebb: 30,4°, szóródásuk szintén nagy, de valamivel északibb tartományba tartoznak: a szélső értékek: —20° és 84°, az adatok többsége a 17/21 és 42/46 fokos osztályok közé tartozik. Egészen kis mértékű északabbra tolódás érzékelhető tehát. A furcsa megoszlást (formálisan) azzal magyarázhatjuk, hogy feltételezzük az ÉNy—DK tengelytől É felé, illetve attól D felé eltérő tájolási hagyomány keveredését. Ez magyarázná az átfedési területek (32/36—42/46 fokos osztályok) nagy esetszámát. A kétféle gyakorlat azonban annyira egyidőben és mindenütt jelen van a temetőben, hogy a formális magyarázat mögött még hipotetikusan sem merünk etnikus csoportokat feltételezni. 82. Radvan nad Dunajom (Dunaradvány) — Virt. 139 VII— VIII. sz.-i sírról szól a beszámoló 124 , temetőtérkép nem áll rendelkezésünkre. Cilinská relatíve korai leleteket választott ki a bemutatásra. A tájolás az ÉNy—DK tengelyhez igazodik. 83. Stúrovo (Párkány) 1 ' 25 . A jól dokumentált VII— VIII. sz.-i temető sírjai ÉNy— DK tájolásúak, ez a formula azonban ebben az esetben is mást fed, mint amit a Kisalföld D-i részén megszoktunk. A tájolási átlag 65,5°, a szélső értékek 10°, ül. 115°, az adatok túlnyomó többsége a 47/51 és 82/86 fokos osztályok között oszlik meg, tehát az ÉNy—DK tengelytől D-re helyezkedik el. ötfokos osztályok szerint (XVI. tábla 1.): 7—11°: 1 eset 42—46°: 7 eset 67—71°: 33 eset 92— 96°: 3 eset 47—51°: 24 eset 72—76°: 26 eset 97—101°: — 27—31°: 2 eset 52—56°: 31 eset 77—81°: 28 eset 102—106°: 3 eset 32—36°: 1 eset 57—61°: 45 eset 82—86°: 18 eset 107—111°: 1 eset 37_41°: 3 eset 62—66°: 47 eset 87—91°: 6 eset 112—116°: 1 eset A temetőtérképen elég jól elválaszthatók a viszonylag korai sírok csoportjai (É-i, ÉK-i temetőrész) a relatíve legkésőbbi csoporttól (DNy-i temetőrész). Az előzőben jóval több a Ny—K tengelyt közelítő sír, mint az utóbbiban, ahol inkább az ÉNy—DK tengely felé közelednek a tájolási adatok. A datáló értékű leletekkel ellátott sírok elemzése: viszonylag korai a 49., 123., 131., 132,, 133., 138., 139., 183., 197., 209., 210., 216., 222., 251., 259., 277., valamint feltételesen az 53., 119., 126. 175., 176., 178., 179., 189., 191., 195., 206., 234., 238., 244. sír. Tájolási átlaguk 75,4°, a felvett adatok 75%-a 70° feletti. Relatíve késői leletek származnak a 11., 13., 16., 22., 23., 29., 86., 91., 264. sírokból, átlaguk 51,3°, mindegyik 70° alatti tájolású. Mivel csak kis számú késői sírt vehettünk figyelembe és mivel ez a csoport topográfiailag is jól elkülöníthető volt, kiszámítottuk a legkésőbbi topográfiai csoport átlagát is: 57,2°. Ezen a csoporton belül megfigyelhető volt a tájolás változása. A korábbiakhoz legközelebb eső részen 59,8°-os átlagot tapasztaltunk (a 64. és 239. sírok közötti sortól a 250. és 91. sír közötti sorig), középen valamivel alacsonyabb volt az átlag: 59,6°, míg a temető Ny-i szélén, a 4—64. sírok közötti sorban és attól Ny-ra, 46,8°-os átlagot mértünk (az extrém, 10°-os tájolású 22. sír nélkül 50,5°). A tájolás északibbá válását (a Ny—K tengelytől 124 Z. Cilinská, Druhé predvel'komoravské pohrebisko v Radvani nad Dunajom, S1A XVIII—1 (1970), 57—62. 125 A. Tocík, Slawisch—awarisches Gräberfeld in Stúrovo, Arch. Slov. Catalogi II (1968). 51
