Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Kővalvi I.: Kőszobrászati emlékeink helyreállítási módszerei

maradnak. Ezeknek az anyagoknak a hatása csak 3—4 évre biztosított, és így az objektum ismétlődő kezelést igényel. A középkorban a homlokzaton és a belső térben előforduló faragott kőszer­kezeteket, díszítőelemeket színezték mész alapanyagú festékkel, ezzel talán tuda­tosan is védőréteget vontak a kőzet felületére. Az eddig feltárt középkori objek­tumok felületén még ma is festéknyomokra bukkanunk, sokszor több rétegben és színben. Ezek a festékek feltétlenül jó védőréteget biztosítottak a puha mész­kő faragványoknak. Egyes esetekben a feltárt, több rétegű szín az objektum gondos és rendszeres karbantartását is igazolja. Az időnként rámeszelt rétegek részben az esővíz elleni szigetelést is biztosították. Az az esővíz, amely a meszes védőrétegen átjutott, részben telített állapotba került, és ezáltal a kőzet kötő­anyagára gyakorolt oldó hatása nagymértékben csökkent. Ma is tapasztalhatjuk, hogy a középkori kőanyag a meszelt felületek alatt szinte érintetlen és tiszta. Ma a középkori felületeket teljesen letisztítjuk, s így azok védőréteg nélkül ma­radnak, pedig az esőn kívül most még a levegő szennyezettsége is fokozottabban károsítja őket. így a tisztított kőfelületek nemcsak eredeti, színes megjelenésü­ket nélkülözik, de az igen fontos, időnként szükségessé váló karbantartó keze­lésben is szűkölködnek. Az eddigi gyakorlatunk és tapasztalatunk azt mutatja, hogy a tisztított felü­letekre igen jó hatással van a többszöri mésztejes kezelés. Ez a káros növények és szerves anyagok hatását hosszú időre megszünteti. Szinte fertőtleníti a kőze­19. ábra. Stukkóval kiegészített oszlopkötegek a helyreállítás után 357

Next

/
Thumbnails
Contents