Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Kővalvi I.: Kőszobrászati emlékeink helyreállítási módszerei

11. ábra. Román kori kapuzat a kiegészítés előtt: Felsőörs, r. k. templom 1. Kiegészítés stukkóval A laza szemszerkezetű puha mészkő anyagok kiegészítésére igen jól alkalmazható anyag a stukkó. Jó tulajdonsága a kőzettől nem idegen összetétele. A követelményeknek megfelelő formára alakítható és szilárdsága aránylag könnyű kezeléssel is elérhető. Ellenállósága a kiegészítésre szoruló puha mészkő tulajdonságaival azonos. Már a római, a román, a gótikus és a barokk építészetben is használták. Változataiból díszítőelemek, sőt önálló szobrászati alkotások is készültek (pl. a Malbork középkori szobrai, a kópházi templom stukkószobrai, a győri gyógyszertár-múzeum stukkói stb.). (16—17. ábra.) A stukkó alapanyagának keverése és bedolgozása a következő : vegyünk a kiegészítésre kerülő eredeti kőzet anyagával azonos, három rész kőport, melyből két rész az eredeti szemszerkezettel azonos nagyságú, egy rész pedig nullás szemszerkezetű legyen. Ezt jól összekeverjük egy rész, tejfel sűrűségű, állott, tiszta, ikramentes oltott mésszel. Ezután a keveréket a kiegészítendő kőzet nedvesített színénél oxidfestékkel egy tónussal sötétebbre színezzük A tökéletesen megkevert és jól kidolgozott anyagot nylonzsákba rakjuk* hogy nedvességtartalmát a bedolgozásig biztosítsuk. 10 liter vízben 1 kg előáztatott bőrenyvet főzünk, és ebbe kihűlés előtt kb. 3 dl, tejfel sűrűségű oltott meszet keverünk és még egyszer átforraljuk. Az így kevert enyves víz a stukkó szilárdságának előmozdítására és az anyag megkötésének időzítésére szolgál. 350 12. ábra. A kapuzat kiegészítése eltérő színű stukkóval. A helyreállítás után