Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VI.)
a párt a parlamentbe, akkor a nép nyomorának, tudatlanságának kérdése megoldást nyer, mivel a kormány kénytelen lesz a munkásosztály kenyeréről, egészségéről és képzésének lehetőségeiről gondoskodni. Kunfi után Klárik Ferenc szólalt fel, aki mindenekelőtt „megköszönte" a rendőrhatóság magatartását, mert — mint mondotta — „ezzel a győri munkásság lelkét forradalmasította". Szükség volt erre, mert eddig csak a nyomorúság és a szuronyok hatalma élesztette benne a harci kedvet. Fejtegetései során azután ő is a parlamenti választások jelentőségéről szólt, s annak a reményének adott kifejezést, hogy a munkásosztály öntudatos együttműködése nyomán az MSZDP is képviseletet fog nyerni az ország házában. A gyűlés vége felé az utcákon tolongó tömeg dr. Kunfit szerette volna hallani. Kunfi Zsigmond meg is kezdte rövid szónoklatát, de rekedtsége miatt Rudas Sándor párttitkár tolmácsolta a munkásságnak a budapesti központ üzenetét, harcos üdvözletét. Befejezésül azonban Rudas Sándor még azt is kijelentette, hogy „ha a rendőrség még egyszer olyan magatartást fog tanúsítani, mint ma a szónokok fogadásánál, akkor a munkásság türelmének is vége lesz"! 4 ' 1 A több száz főnyi tömeg elvonulása alkalmával sem adott okot a rendőri beavatkozásra, inkább a választási előkészületekkel, az agitáció megszervezésével kapcsolatos lehetőségeket latolgatta. Akkor még senki sem gondolt arra, hogy két hét múlva eldördül az a végzetes néhány pisztolylövés, amely a boszniai hadgyakorlatokon részt vevő Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége életét oltotta ki, s amely jó ürügyként szolgált arra, hogy a Szerbia elleni hadüzenettel és nyomában az első világháború kirobbantásával a megpróbáltatások és szenvedések végeláthatatlan sorát zúdítsa a magyar népre. * * * A politikai tömegsztrájk megszervezésére irányuló előkészületek országszerte és helyileg is folyamatban voltak, amikor március hó 5-én az MSZDP vezetősége váratlanul bejelentette, hogy a parlamenti ellenzék kétszínű magatartása és a várható karhatalmi, illetve terrorintézkedések végrehajtása miatt egyelőre elhalasztja a sztrájk kimondását. A munkásosztály széles rétegeiben csalódottan fogadták ezt a döntést, és a pártvezetőség megalkuvó hozzáállása sokáig éreztette is káros kihatásait a mozgalmi élet különböző területein. Hoszszú hónapok kellettek, amikor a népgyűléseken és egyéb rendezvényeken újból a reménység, á bizakodás hangjai hallatszottak a szervezett munkásság részéről. Ezt; lehetett tapasztalni a júniusi kormányellenes tüntetések során, Tisza István felháborító győri díszpolgári avatása kapcsán, és ilyen elhatározások születtek' az MSZDP XX. budapesti pártkongresszusán is, amikor a szónokok az általános drágulás és a növekvő munkanélküliség megfékezése céljából a szervezkedés és agitáció hatékonyabb megvalósítása mellett döntöttek. — 1914 nyarán részben már biztató jelek voltak észlelhetők, de a kirobbant első világháború mozgalmi tekintetben is megakasztotta az átfogóbb jellegű intézkedések és cselekvések tervszerű végrehajtását. Lengyel Alfréd 44 Uo. Rendőrkapitánysági iratok. 7066/1914. ki. 313
