Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VI.)

kívánságok hangzottak el az előadók részéről, hogy a nők is fel akarnak szabadulni a kapitalizmus kizsákmányolása alól, és a jövőben jogaik kiszélesítése érdekében fognak harcolni. A munkássajtó nem adott ki részletesebb beszámolót a népgyűlés lefolyásáról, és mivel a megmaradt rendőrhatósági iratok sem tesznek említést az összejövetelről, feltehetően minden zavar nélkül zajlott le ez a rendezvény. (Annyit mindenesetre sikerült megállapítani, hogy Brandstein Illésné a munkásnők helyzetéről beszélt, és méltatta a nemzetközi nőnap jelentőségét.)

35 Jóval nagyobb éberség és hatósági előkészületek kísérték a közelgő május elsejét; annál is inkább, mivel április hó 11-én életbe lépett az új sajtótörvény, és a rendészeti szervek attól tartottak, hogy az amúgy is elkeseredett munkásság ez alkalommal nagyobb arányú tüntetéseket fog rendezni. Már április hó 24-én megérkezett a főispánhoz az első belügyminiszteri felhívás, hogy a szociáldemokrata pártnak a munka ünnepével kapcsolatos szervezkedési tevékenységét tartsa állandó megfigyelés alatt.

30 Néhány nappal később újabb utasítás érkezett, mely arról tájékoztatta — a főispánon keresztül — Győr város polgármesterét és Győr vármegye alispánját, hogy a népgyűlések, körmenetek vagy tüntetések tartásával, illetve engedélyezésével összefüggésben kiadott korábbi rendeleteket ezúttal a legszigorúbb mértékben kell alkalmazni a közrend megóvása és biztosítása érdekében.

37 A nagy karhatalmi és egyéb intézkedések azonban feleslegesnek bizonyultak, mert a szervezett, öntudatos munkásság a feszült hangulat ellenére sem adott okot semmiféle beavatkozásra. A rendőrhatósági jelentés is ezt igazolja, mely a részleteket illetően az alábbiakról számolt be felettesének: „A szociáldemokrata párt az eleve bejelentett és engedélyezett tüntető felvonulást a Petőfi tér, Hosszú-híd, Vásártér, Baross út, Kazinczy utca, Erzsébet tér, a hidakon és a Kossuth Lajos utcán keresztül a Komlós-kertben megtartotta. Lehettek a nőkkel s a csoportokba verődött tanoncokkal együtt mintegy 500-an. — A tüntető felvonulás különös incidens vagy rendzavarás nélkül, a szokott formában zajlott le. Rendőri beavatkozásra szükség nem volt. — A gyűlés ÍÉM. '5-^8 óra közt folyt le, elnöke Rudas Sándor, előadója pedig Klárik Ferenc volt. A gyűlés előadója beszédében május hó első napjának jelentőségét méltatta a munkásság szempontjából, azonkívül a munkásságot összetartásra, egyesülésre buzdította, mivel a szavazati jog tekintetéből jogos kívánságai még nincsenek teljesítve; amit eddig elértek, azt a kormány a sajtószabadság révén meg akarja tőlük vonni. Végül felhívta a jelenlevőket a Népszava c. szocialista lapra való előfizetésre és ezen lapnak a terjesztésére. — Miután még Várnai Zseni az előadót megelőzőleg egy alkalmi verset szavalt el, az elnök az ülést buzdító szavak kíséretében bezárta."

38 A jelentés persze arról nem tett említést, hogy az egyre feszültebbé váló nemzetközi helyzet, a monarchia háborút provokálni akaró politikája miatt igen merész közbekiáltások hallatszottak, nehogy ezzel is még aggasztóbbá tegye a városban és megyeszerte uralkodó közhangulatot. A Népakarat sem számolt be ezekről a jelenségekről, általában eléggé tartózkodóan regisztrálta az eseményeket. Részben ezzel és az MSZDP fokozódó agilitásával magyarázható, hogy 35 Lengyel A., A győri munkásmozgalmak fontosabb eseményei. (1918-ig.) Kézirat. Győr, 1970. 7. 36 GySmL:l. Főispáni iratok. 64/1914. biz. 37 Uo. Főispáni iratok. 67/1914. biz. 38 Uo. Főispáni iratok. 73/1914. biz. 310