Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VI.)

hatásait, a törvényjavaslat abszurd intézkedéseit boncolgatta beszédében. Rámutatott arra, hogy az új sajtótörvény — életbe léptetése esetén — teljesen gúzsba köti a demokratikus szellemű újságírás minden megnyilvánulását. Cenzúrát vezet be, és az úgynevezett „államellenes sajtóvétségek" fennforgását követően bírósági és vagyonjogi felelősségre vonást rendszeresít mindazokkal szemben, akik az amúgy is agyonsanyargatott, jogfosztott nép legelemibb emberi érdekei mellett mernek szót emelni. A gyűlésen egyébként még Szabó István országgyűlési képviselő és Rudas Sándor győri párttitkár is felszólaltak.

27 Ugyancsak a dolgozó tömegek legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozott az a vas- és fémmunkásgyűlés, amelyet november hó 23-án tartottak meg. A rendőrségi jelentés szerint csak 120—150 ember gyűlt össze, de a valóságban — a korábbi tapasztalatokat alapul véve — a megadott létszám négy-ötszöröse hallgatta végig Fellner Béla központi előadót, aki részletekbe menő felszólalásában (az említett jelentés alapján) a következőket mondotta : „A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években akkora volt a munkabér, mint jelenleg, mert tanult munkások hiányában a munkaadók külföldi munkaerőt voltak kénytelenek szerződtetni és azok minden igényét kielégíteni. Mikor később Magyarország el tudta látni szakképzett munkásokkal a hazai ipart, hihetetlen visszafejlődés állott be a munkabérekben. Ehhez járult a munkanélküliség is, melynek fő oka, hogy a magyar gyáripar még Magyarország szükségletét sem tudja kielégíteni, s igen nagy a behozatal. Ezt a kartellek idézik elő, főleg a vaskartell, melyben az állami gyárak is részt vesznek. A helyzetet súlyosbítja az élelmezési viszonyok rosszabbodása, melyet a munkabérek emelkedésének tulajdonítanak, holott a kormány lehetetlen vámpolitikájának következménye, mellyel az agrárérdekeket istápolja." Az előadó a továbbiakban statisztikai adatokkal igazolta, hogy a munkások átlagos évi keresete 1300 korona körül mozog, ezzel szemben a munkaadók hatalmas profitot vágnak zsebre. Majd a szakszervezetek és a kormány munkája közt tett összehasonlítások során az alábbiakat emelte ki: „A kormány jelszavakért küzd, a szakszervezetek politikai jogokért, az általános titkos választási jogért küzdenek. A mostani kormány sem végez érdemleges munkát, mert az eddig is csekély közszabadságokkal szemben hóhérmunkára vállalkozott. A csavargótörvény a munkanélküli munkások ellen irányul, a sajtótörvény a szakszervezetek ellen, az esküdtbírósági reform az igazságszolgáltatást dobja oda a mindenkori kormányok befolyásának."

28 Az ügyeletes rendőrtiszt az elhangzottak alapján figyelmeztette Fellner Bélát, hogy maradjon szoros értelemben a tárgynál, különben kénytelen lenne a gyűlést beszüntetni. Az előadó eleget tett a felszólításnak, és csakhamar befejezte beszédét. Utána Horváth István szólt röviden a jelenlevő dolgozókhoz, melynek az volt a lényege, hogy a szociáldemokrata sajtó jelenleg válságos helyzetben van, és az új sajtótörvény szentesítése esetén a munkásságra várnak a feladatok, hogy a szakszervezeteken belül, s ha kell, kint az utcán is megtegyék a szükséges tiltakozó lépéseket. Elhatározásokban, szervezési előkészületekben, sőt — elsősorban a főváros viszonylatában — demonstrációkban nem volt hiány. Ennek egyik erőteljes fellángolása már november vége felé bekövetkezett, s ebben nem csekély része volt a Szakszervezeti Tanács 21-én tartott budapesti nagygyűlésének, mely al27 Na (1913) 44. és 46. sz. 28 GySmL:l. Főispáni iratok. 142/1913. biz. 20* 307