Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

résszel kombinált sublót, valamint egy ágy tulóval. A két ablak között találjuk a barna, fényezett, négyfiókos sublótot, fölötte a tükröt, a jobb oldali fal mellett pedig egy apró virágú, festett, mennyezetes födeles ágyat, két barna, fényezett, kétajtós szekrényt, egy barna vetett ágyat és kicsi, apró virágú, festett ládát. A mennyezetes ágy előtt kettő, a vetett ágy előtt három támlás szék áll (32. ábra). Ennél kevésbé zsúfoltan berendezett a többi szoba. Az ajtó jobb oldalán áll a zöld szemes kályha, a vele átellenes bal sarokban pedig az apró virágú, festett pad és a kenyeres asztal, valamint két rácsos támlájú szék. Itt, a jobb oldali fal mellé tették még a régebbi sötétbarna, négyfiókos sublótot és a két párnázott széket. A két ablak között egy világosbarna, fényezett, négyfiókos sublót, fölötte tükör, a fal mellett bal oldalon egy barna ágy, barna, fényezett szekrény és ismét ágy áll. Az ágyak előtt két-két rácsos támlájú szék (34. ábra). A többi esetben középen áll az asztal (nagyfiókos már ritkábban, inkább keresztpántos vagy egyszerű, fiók nélküli) négy székkel, a két ablak között a barna, fényezett, négyfiókos sublót és tükör. Ha van kályha (általában vas!), az az ajtó jobb oldalán, ha van fogas, az a bal oldalán található a falon, de sok házban egyik sincs már meg elöl. A bal oldali fal mellett két vagy három szekrény, a jobb oldali falnál két ágy, vagy szekrény (apró virágú, festett, egyajtós), két ágy, szekrény áll. A szekrények fényezettek, általában már az ágyak is. Az ágyak elé több helyen még két-két széket is szoktak tenni (33. és 35. ábra). A konyhák többségükben nyitottak, kévésüket a 20-as években vagy még később kezdik lezárni. A terület felét a kemence, rakott tűzhely és katlan együttese foglalja el. Melléjük teszik a stelázsit, ahol ez nincs, ott fali almárium, vaklik pótolja, bár ez Süttörben nagyon elenyésző. A bejárattól jobbra a falitálas, alatta a vízpad vagy a konyhaalmárium, kászli, esetleg még egy stelázsi, de van hely, ahol egy kicsi asztal áll. A bejárattól balra a konyhakászli és vízpad, vagy a konyhakászli és a fából készült mosdó, tállal, esetleg a falitálas alatta vizespaddal található. Egyetlen esetben, közös használatú konyháról lévén szó, a bejárat jobb oldalára alig hagyva helyet a mozgásra, még egy kemencét, rakott tűzhelyet és katlant építettek (32., 33., 34., 35. ábra). A hátulsó szobák kevés kivétellel sarkos berendezésűek. Több, de csak kisebb eltérést mutató változatait találjuk meg. A bejárat melletti bal oldalra áll a csikósparherd, utána következik két barnára festett és egy rácsos gyermekágy ún. sráglás ágy. Az ajtó melletti jobb oldali sarokban találjuk az apró virágú, festett sarokpadokat és kenyeres asztalt, majd egy barna színű, nagyméretű ruhásládát, utána az ablak alatt egy varrógépet, végül a kamraajtónál egy apró virágú, festett ládát (32. ábra). Ebben a házban a tornác egy részét elfalazták, katonaszobát rendeztek be, ugyanis 1900-ig rendszeresen beszállásolták a faluba a gazdákhoz a katonaságot. Ebben a szobában állt egy házilag ácsolt ágy, asztal és egy támlátlan szék (32. ábra). A következőnél az ajtótól balra egy fali fafogas, jobbra egy barnára festett rácsos gyermekágy található. A jobb oldali fal mellé helyezték a három barna színű ágyat, az egyik alá tulót is, föléje rudat. Két ágy elé két-két egyszerű támlás széket, a harmadik elé pedig egy támlátlan deszkapadot. Ezután következik egy rakott tűzhely, ill. 1914 után csikósparherd, utána a bal oldali sarokban barna színű pad és nagyfiókos asztal (33. ábra). Két mennyezetes ágy is kerülhetett egy szobába, főleg a legmódosabb helyeken. Az ajtó mellett balra áll a rakott tűzhely, utána a két apró virágú, festett mennyezetes ágy, az egyik mellett ugyanilyen bölcső, a másik alatt barna tuló. 215.