Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

Az első szobák kivétel nélkül a XX. sz. elejétől keskeny, súrolt padlósak, többnyire gerendás mennyezettel, keveseknél már vakolt a mennyezet. A konyhák többsége téglás, nyitott vagy már a XX. sz. 10-es éveitől itt-ott lezárt kéménnyel. Kevés közülük köves vagy cementlapos. A hátsó szobák kivétel nélkül gerendával kiváltott mennyezetűek és téglásak. Az első szobák berendezésénél kétféle elv váltakozik: a centrális és a diagonális, de a centrális válik uralkodóvá. A hátsó szobák egységesen még, bár különböző módosításokkal, sarkos berendezésűek. A sarkos elrendezésű első szobában a bejárattól jobbra van a falba rakott tűzhely, a vele átellenes bal sarokban pedig a fiókos kenyeres asztal és a festettvirágos sarokpad. A két ablak között áll a barna, négyfiókos sublót, fölötte a barna, keretes tükör. A jobb oldali fal mellett a két ágy, a bal oldali fal mellett pedig a két szekrény áll (22. ábra). A centrális elven berendezett első szobák között négy variáns is találhat), de ezeken kívül is apróbb különbözőségek még megfigyelhetők. A szoba közepén áll az alul keresztpántos barna asztal. Helyenként köréje négy egyszerű, támlás, barna széket, másutt semmit sem tettek. Legtöbb helyen hiányzik a tüzelőberendezés is, hiszen ez a helyiség nem volt állandó tartózkodási hely. A két ablak közötti helyet már nem a sublót, hanem a polgári dívány foglalja el. A jobb oldali fal mellé kerül a négyfiókos, világosbarna, fényezett sublót, ugyanilyen szekrény, egyes helyeken a kredencnek megfelelő barna színű üveges szekrény. Az ajtó mögött áll a barna fogas, ritka helyen még a régies, falra akasztható fogas található. A jobb oldali fal mellett egymás után következnek a világosbarna, fényezett ágyak és a hasonló szekrény. Az ágyak elé a régi szokásnak megfelelően a legtöbb helyen még odateszik a két széket. (23. ábra). Egy másik változatban a két ablak közötti dívány fölé került a feszület, a jobb oldali fal mellé egy barna, fényezett ágy, egy ugyanilyen szekrény, majd ismét ágy. Az ágy végébe állították a barna fogast. A bejárattól jobbra még megtalálható a nagy cserépkályha, de melléje két bőrtámlájú széket tettek. A bal oldali fal mellett egy világosbarna, fényezett sublótot, egy barna ágyat, majd ismét az előbbivel megegyező sublótot találunk (24. ábra). A következő változatban még elég nagy a vegyesség. A centrális elv csak az asztal középre helyezésével jut kifejezésre. A bejárattól jobbra áll a falba rakott tűzhely, a jobb oldali fal mellett két barna ágy, előttük négy szék és barnára festett bölcső. A két ablak között a falon egy barna keretes tükör. A bal oldali fal mellett találunk egy barna, négyfiókos sublótot, négy világosbarna, fényezett szekrényt, majd az ajtó mögött egy barna ágyat, előtte pedig két széket (25. ábra). A következőben a középen levő asztalon és négy széken kívül a bal oldali fal mellett áll két világosbarna, fényezett szekrény, mellettük pedig a nagyszülők idejének bútordivatjára emlékeztetve az alul fiókos, felnyitható tetejű festett-virágos láda. Jobb oldalra a fal mellett a két barna ágy következik egymás után, mellettük a négyfiókos, világosbarna, fényezett sublót (26. ábra). A konyhák bejárattal szemközti felét még a kemencék, falba rakott tűzhelyek és katlanok uralják. Ezek vagy már zárt kéményűek, vagy boltív alatt, nyitott kéménnyel találhatók. A konyha tüzelőberendezéssel megegyező részén találjuk a vizespadot vagy vízpadot a víztároló és ivóedényekkel, de ide helyezik a négypolcos deszkastelázsit vagy a barnára festett tálaspolcot is, mindkettőn főzéshez szükséges edényeket és a tálaláshoz cserépedényeket tartanak. Egy esetben ide helyezték el az új divatúnak számító, csak nagyon szórványosan előforduló vasból készült kanáltartót is. Minden sarródi konyhában megtaláljuk a fali 204