Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

ajtók egyszerű, sima fából készültek, de a századforduló után, majd 1910 körül a legtöbb helyen az első szoba és a konyha ajtaját felül üveges ajtókkal cserélték ki. A konyhák valamennyi házban meglehetősen kis méretűek, nem állandó tartózkodási helynek készültek. A bejárattal szemközti teret, általában az egész konyha felét, minden esetben a nyitott vagy már 1900—1920 között lezárt kémény alatt levő, bolthajtásos mennyezetű, nagy kemence, falba rakott tűzhely és katlan foglalja el. A kemence mellett jobb oldalon általában stelázsi vagy polc áll, megrakva az állandóan használt edényekkel. Itt található a vízpad is, rajta a vödör vagy vizessajtár. A konyha másik felében, az ablak alatt rendszerint egy kicsi asztal található, amelyen nyáron, a konyhában történő főzéskor az ételek készítéséhez szükséges különböző munkálatokat végezték. A vele szemben levő falnál áll az ugyancsak edény- és egyéb, állandóan használatban levő eszközök elhelyezésére szolgáló alacsony szekrényke vagy kredenc (tulajdonképpen kászli 1. 7. ábra), fölötte a falon pedig a tálaspolc (8. ábra). Egyetlen helyen használtak kredenc helyett üveges szekrényt, egy helyen pedig a kredenc a kemencével párhuzamos jobb oldali fal mellett állt, az asztallal szemben pedig a mosdó helyezkedett el (9—15. ábra). A konyhából balra nyíló ajtó vezet az első szobába. Itt ez a helyiség már kialakult tisztaszoba. Berendezése változó. Az egyik típusban még őrzi a hagyományos diagonális elrendezést, a másikban pedig már polgári ízlés szerint rendezik a bútorokat, pároságyas elv alapján, centrálisán. Van átmeneti állapot is, a félsarkos, fél párhuzamos avagy pároságyas, de akad példa a centrális párhuzamos elrendezésre is. A bútorok abban a helyiségben a legvegyesebbek. A virágos-festett pad mellett megtaláljuk itt a mennyezetes födeles ágyat, a kenyeres asztalt és keresztpántos asztalt, az egyszínű barna ágyat és sublótot, a fényezett politéros szekrényt, ágyat, helyenként pedig éjjeliszekrényt. Ebben a szobában néhány helyen látható még d mestergerenda, több házban azonban már kiszedték, és csak fagerendás vagy téglával kiváltott födém, vakolt, meszelt mennyezet váltotta fel. Ezek a helyiségek mind keskeny, súrolt padlóval borítottak. De volt még vörös téglás és cementborítású is, bár az 1910-es évektől kezdve legtöbbet 1920—30-ig lepadlózták. Azonban akadt olyan, amelyik c§ajs* 1972-ben kapott padlóborítást. Tüzelőberendezésük a konyhából fűthető cserépkálya (szemes kálya), a szobai tüzelésű egyszerű vaskályha, vagy semmiféle fűtőalkalmatosság nem található bennük. A következő berendezési variánsok találhatók : 1. A bejárattal szemközti bal, az átellenes utcarészen jobb oldalon a sarokban a nagyfiókos kenyeres vagy a keresztpántos asztal és a virágos-festett vagy egyszínű barna sarokpad áll. Mellette található egy szekrény vagy sublót és egy ágy vagy két szekrény. A párhuzamos fal mellett a két ágy, az egyik végében egy tulipános láda, vagy pedig a két ágy és közöttük egy szekrény áll. Az ágyak előtt két-két szék, ritka esetben még egy bölcső is megtalálható. A két ablak közé helyezik a sublótot, föléje a tükröt vagy elé a varrógépet, ritkán egy kisebb asztalt Mária és különböző szentek szobraival. Az ajtó mögött bal vagy jobb oldalon egy fából készült fogas függ a falon. Ez és a szekrény, valamint a sublót — ahol van — szolgál a ruhanemű tárolására. Ahol kályha van, ott az a bejárat másik oldalán áll. Egy esetben a kályha mellé betettek egy gyermekpadot is (9., 10., 11. ábra). 13 Arrabona 17. 193