Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

11. kép. Fertőszéplak, Nagy L. u., „hagyományos" házak udvari homlokzata és tornáca 3. Közös szerzemény — a barna ágyak (2, 3, esetleg 4 is), esetenként a barna, 3 fiókos sublót, némely esetben újabb divatú, keresztpántos asztal (3. ábra) és barna székek, valamint a tuló vagy túli, a kerekeken mozgatható, alacsony, nappalra az ágy alá betolható fekhely (4. ábra). Ezek alapján a bútorok kora 50 évtől 100 év közé tehető. A házilag készített darabok (pl. kicsi szék) kivételével valamennyi bútor asztalosmunka. Vagy közvetlenül az asztalostól — itt: 1915—30 között Németh István és Tar Gusztáv — vagy vásárban vették. Említést érdemelnek még a gyermekbútorok, a kicsi ágy vagy sráglás ágy (5. ábra) és az egyszínű, barna rengőbölcső (6. ábra). Valamennyi alkalmi darab, csak addig található a szobában, amíg a gyermekek 6—7. életévüket be nem töltötték. Utána vagy a padlásra kerülnek, vagy kölcsönadják őket, leggyakrabban a rokonságban. A bölcsőt kevés kivétellel 1935—40 között a vesszőkocsi váltotta fel, amely a polgárságtól szállt le a nagygazdákhoz, majd a szegényparaszti rétegekhez. A nagy gazdák (16—30—40 hold föld) és középparasztok (6—8—16—18 hold föld) lakásberendezési elve megegyezik a zsellérekével, különbség a ház lakóterének nagysága és a bútorok száma, változata, valamint minősége között van. Bár az ugyanazon társadalmi réteghez tartozók lakáskultúrája viszonylag egységesnek mondható, azonban a gazdagság, valamint az egyéni ízlés különbségei mégis egymástól jobban vagy kevésbé eltérő változatokat hoztak létre. Ezeket 190